Május végén vettem egy Android operációs rendszerrel rendelkező telefont, konkrétan a HTC Desire lett az amelyre a választásom esett akkor, pedig sokáig inkább a Sony Ericsson Xperia X10-et akartam megvenni. Végül az döntött, hogy láttam a Google Nexus One telefonját és tudtam, hogy a HTC-vel szemben a Sonynak elég nagy a hátránya az Android frissítések terén. Mégiscsak a Nexus One-t a HTC gyártja és kis eltérésektől eltekintve ugyanaz, mint a Nexus One. Szóval megvettem a HTC Desire-t, amely már eleve 2.1-es Androiddal érkezett, miközben az Xperia X10 még az öregebb 1.6-ost használja és a legközelebbi frissítést csak szeptember környékére ígérik, és még csak az sem világos, hogy milyen verziószámú lesz. Eközben tegnap már elérhetővé vált a HTC Desire telefonok számára a hivatalosan is a Froyo, azaz az Android 2.2.
Maga a frissítés 90MB, letölteni wifin keresztül ajánlott, a frissítési procedúra valamivel több mint negyed óra volt, de fontos megjegyezni, hogy minden telepített program, beállítás és adat maradt úgy, ahogy volt. Illetve itt azért pontosítok, a különböző csengetéseket (SMS, E-mail, ébresztő, telefon) újból be kellett állítanom, mert ezek megváltoztak, illetve újra felkínálja az alapértelmezett programot pl. YouTube videó lejátszásához (aminek véletlenül örülök is).
Mivel a HTC Desire Sense UI felépítményt használ, nem minden Froyo újdonság került bele a telefonba, de azért így is akadt szép számmal. Az egyik, amit fontos megemlíteni, az az, hogy a webek böngészése érezhetően gyorsult. Ideáig sem volt lassú, verte az iPhone 3GS-t is, de most még jobb. Tovább lett 720p HD videó három különböző tömörítési formátummal, Facebookos online galéria böngészésekor megjeleníthető a képek neve, és van már albummegjelenítési mód is, amolyan csempeüzemmód. Utóbbinak megörültem, mert pl. egy 150 fotós galériában ha meg akarjuk valakinek mutatni valamely képet a galéria végéről sokáig tart odatekerni. Így gyorsabb, viszont a képek betöltése még wifin keresztül sem a leggyorsabb. Nem tudom, hogy a Facebook, vagy a telefon hibája, én az utóbbira tippelek. A telefon természetesen igyekszik azokat a képeket betölteni, amelyeket éppen nézem, de lehetne gyorsabb is, nem beszélve arról, hogy ha aktív a wifi kapcsolat, igyekezhetne előre betölteni a többi képet is, nem csak amikor odatekerek. Ezután még következik a képek képarányának kijavítása úgy, hogy a négyzet alakban ne legyen torzak (vágással). Ez klassz, de nagyon sokáig tart és 1-2 képet hajlamos kifelejteni, ezek aztán életlenek és torzul jelennek meg. Legvégül jön a legbosszantóbb dolog, ha visszatekerek az album elejére, akkor a már korábban betöltött képek helyén megint csak szürke négyzetek vannak és újból tölti őket. Oké, hogy spórolunk a memóriával, de azért ennyire nem kellene, illetve jó lenne ha legalább a saját galériámat cachelné pl. memória kártyára, hogy legközelebb gyorsabban tudjam azt megjeleníteni. Mégiscsak elég valószínű, hogy az ember többeknek mutatja meg a fotóit, nem? A 3D-s képnéző program itt elmarad, de szerintem annak nincs is értelme, ha ezzel sem bír elbánni az 1GHz-es processzor, illetve maga a Froyo. Vagy csak én vagyok olyan pihent, hogy 150 fotós galériákat nézek online?
Na jó, ne csámcsogjunk ezen annyit. További újítás a billentyűzet állítható nyelve, végre van magyar is, ráadásul van hozzá szótár is, szóval lehet prediktíven pötyögni ami főleg az ékezetes betű kipötyögésénél spórol sok időt. Sajnos szlovák billentyűzet/szótár még nincs, csak cseh és jelenleg nem jöttem még rá, hogy lehet e definiálni, hogy csak a magyar és angol billentyűzet használatokat működjön a szótár. Szlovák szövegnél a cseh predikció eléggé idegesítő. Szintén javítottak a Gmail kliensen is, már színesen jeleníti meg a címkéket ott ahol nem saját színeket definiáltunk. Még nem tökéletes, de már haladunk. Tovább akadnak kozmetikai változtatások, a lejátszó a HTC-s média lejátszó kicsit szebb lett, híváskor is szebb az Android robotos grafika. Apróság, de lehet végre szelektíven is törölni az SMS-eket, ezidáig csak az egész kommunikációt lehet törölni. Állítólag a vaku LED lámpa is használható lesz már ezentúl, ami egyike azoknak a funkcióknak, ami nagyon hiányzik nekem a Sony Ericsson C702-ből. A fehéren világító kijelző mégsem ugyanaz, nem beszélve a telefon fogyasztásáról ilyenkor.
Az utolsó újítás amit észrevettem és aminek nagyon örülök, az az, hogy az Agenda végre mutatja a szülinapokat. Apró hülyeség, így törölhetek 2 programot, amelyeket csak ez miatt telepítettem a telefonra.
Röviden ennyi, ami pár óra alatt sikerült felfedeznem, majd ha valami óriási újdonságra rátalálok még, akkor írom.

U.i.: Két hetesen egy fotózás alkalmával sikerült elég abszurd körülmények közepette seggre esnem és széttörnöm a telefon kijelzőjét. Nem bírta a nyolcvanvalahány kilómat és rám ható gravitációs gyorsulást. Javítás Csehországban, szállítási költségekkel együtt 100 eurómba  fájt a dolog. Érdekesség, hogy csak maga az LCD repedt pókhálóssá az érzékelőfelület sértetlen maradt.

Természetesen nem a frissen csapolt sör, vagy Kofola hűtéséről van itt szó, azt általában hamarabb megiszom, minthogy felmelegedne. A gond a számítógépekkel van és azzal, hogy rohadt sok hőt termelnek, főleg amikor nagyteljesítményű gépekről van szó. Nekem van ilyen a szobámban kettő is. Egyik az ideiglenesen, de már több mint egy éve itthon búgó szerver, amely úgy néz ki véglegesen itt marad, a másik az én saját számítógépem, amely január óta gyakorlatilag teljesen lecserélődött. Ez maga egy külön sztori de azért röviden leírom.
Először elromlott a monitorom, pár nap alatt kellett szereznem semmi pénzből újat, később rádöbbentem, hogy több mint 700GB fotó gyűlt már össze a gépemben két lemezen és eleve több a kép, minthogy egy-egy 750GB-os lemezre (ezekből sokat halmoztam fel az utóbbi 1-2 évben) ráférjen minden egy sima tükrözéssel. Közben jött olyan igény, hogy videókkal is foglalkozzak, ami természetesen még több helyet és nagy teljesítményű lemezeket igényel és természetesen gondolni kell a jövőbe is, nem beszélve arról, hogy szeretek itthon HD filmeket nézni (főleg az új monitoron). Szóval visszatérve januárhoz, bedöglött az alig 3,5 éves Samsung SyncMaster 1100MB 21″ CRT képernyőm. Anno (állítólag) újan vettem majdnem 14 ezer koronáért, nagy volt hát az öröm, évi 4 ezresembe került az a dög. Kibírhatott volna még legalább 1 évet. Fizu előtt voltam, feltétel volt a PVA, vagy jobb panel, és Full HD képfelbontás 16:10 képaránnyal, azaz 1920×1200 pixel és nem azok a laposított izék amelyek olyan szélesek, hogy faltól falig érnek, csak filmezésen kívül semmire sem jók. Az Apple is elkezdte most nyomni ezeket a 16:9-es izéket, nem értem őket. Visszafelé fejlődünk. Hosszú keresgélés után ráakadtam egy 22″ Lenovo képernyőre, amelyből már csak két darab volt raktáron. Ára kedvező volt, gyorsan le is csaptam az egyikre. Meg is szoptam, szervizből visszahozott javított darab volt. Sajnos hasonló volt a helyzet a másikkal is, de az legalább rendesen működött, szóval végül lealkudtam az árból és 250 €-ból megúsztam az új monitort, ami azért elég jó ár egy 3 éves garanciával eladott Lenovo L220x-ért. Maga a képernyő ronda mint a ház, de jó, ráadásul rájöttem, hogy miért is jó USB port a képernyőn. Ezen van mindjárt 4, és ide kötöm be a billentyűzetet és az egeret, nem kell féltucat kábelt húznom az asztal mögé. Hogy én erre eddig miért nem jöttem rá?
Ezután következett a normális esetben nem életbevágó, de nálam már nagyon érett stádiumba ért része, a láda cseréje. 10 évet húzott le a régi ház, utóbbi időben a tápegység már csak az aljában volt, mert a nagy processzorhűtőtől nem fért el. Sokáig válogattam, amíg a Fractal Design Define R2-es ládájára esett választásom, Black Pearl színben. A szín nem is olyan fontos, inkább az fogott meg, hogy 8 merevlemezt lehet beleszerelni alapból, van elöl ajtója, lehet bele ventilátorokat szerelni szarásig és nagyon jól meg van oldva a kábel menedzsmentje. Megérte a pénzét, klassz láda, bár aki erre pályázik, számoljon vele, hogy sok merevlemez esetén erősen illetve fűtő grafikus kártyával/kártyákkal azért nem lesz elég az alap hűtés, így a láda aszfaltbetétes belseje hamar elégtelen a ventilátorok zajának tompításához. Azt, hogy nálam mi okozza a nagy hőleadást nemsokára részletesen leírom.
Szóval a láda le lett cserélve, közben volt 3 reklamáció merevlemezekre, amelyeknél a S.M.A.R.T. csúnya dolgokat mutatott. Ezek a reklamációk annyira elhúzódtak, hogy közben én is vettem pár lemezt, így gyakorlatilag a végére a jelenlegi rendszerlemezemet és a szerver rendszerlemezeit leszámítva az összes merevlemez 1,5TB-os lett, minden 5400-as fordulatszám mellett. A gépemben 4 darab Samsung HD154UI, a szerverben kettő WD15EARS. Utóbbiak nem voltak túl jó vétel. Drágábbak, hangosabbak, és teljesítményük is gyengébb, nem beszélve az Advanced Format nevű extrájukról, amely gyakorlatilag nem mutatta meg előnyét és inkább csak gond volt vele. Természetesen működnek, de elhamarkodott döntés volt.
Aki olvasta a régebbi bejegyzéseket, tudja, hogy a HW RAID híve vagyok, így az itthoni gépembe is az került. Anyagilag a legeffektívebb a RAID5 mező használata, ami 4 merevlemez esetén tisztességes kapacitást jelent és védelmet egy lemez meghibásodása ellen. Sikerült is szereznem eBayen keresztül jó áron egy Adaptec 5405-ös SAS/SATA RAID kártyát, amely már komolyabb lemezkonfigurációkkal is játszva elbánik, legyen az akár RAID6-os mező pl. 16 lemezből. Erről tanúskodik az 1,2GHz-es processzor léte is a kártyán. Meglett a kártya, szereztem hozzá spéci kábelt is több mint 30 euróért (a jó édes anyukájukat, és ez még jó áron volt). Beszereltem az egészet MSI 975X Platinum PowerUp Edition nevű alaplapomba és szopás. Nem ment a cucc, annak ellenére, hogy két x8-as PCI-E szlot van az alaplapon. Elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy a második szlot csak grafikus kártyát hajlandó fogadni, szóval kereshettem új alaplapot 775-ös CPU aljzattal. Nem probléma még ilyet venni, jó áron mennek, de csak olcsó irodai gépekbe érdemes, ahova az ember nem akar extrákat. Nekem viszont kellett az extra, konkrétan 2 darab x8-as szlot, ideális esetben PCI-E 2.0, hogy a grafikus kártyám se legyen fékezve. A kínálat szűkös lett, egyedül az X38 és X48-as chipsetek jöhettek szóba és itt már a választék eléggé szűk, az árak pedig magasak. Végül egy Asus Rampage Formula kötött ki a gépembe nem normális áron, de új proci és 8GB DDR3 RAM cseréje nem jöhetett szóba, már az alaplapcsere is terven kívül volt. Alap megjött, kicseréltem működik szépen. A két Marvell hálózati adaptert lekapcsoltam, biztos ami biztos alapon kapott még egy Intel hálózati szépséget és ennyi. A 4 Samsung HD154UI RAID5 mezőt alkot, reális kapacitásuk valamivel több mint 4TB, maximális olvasási sebesség 300MB/s körül mozog. A fotóknak most egy időre van elég helyük. Ehhez még betettem a szerverbe  a két WD15EARS lemezt RAID0 konfigurációban, ez a hálózati filmtáram helye, amelyet lokális hálózaton 40MB/s sebességgel vagyok képes elérni (mondjuk ez eléggé változó).
A CPU maradt a Q6600-as, csak jelenleg már 3,2GHz-en, ehhez 4x 2GB DDR2 RAM, A-Data Vitesta sorozat, rendszerlemezként egy utolsó 750-es Samsung HD753LJ, és egy régebbi MSI RX2600Pro grafikus kártya passzív hűtéssel. Szóval egy jobb teljesítményű számítógép, de nagy teljesítményű radiátor az egész gép. Az alap két ventilátort segíti hátulról egy Noctua NF-S12B FLX, de úgy néz ki ez sem elég vennem fog még kelleni kettőt, illetve le fog kelleni cserélni a CPU-n az Arctic-Cooling Freezer XTREME Rev. 2-est valami erősebbre és halkabbra. Meglátom, előtte mindenesetre kipróbálok még egy csodapasztát, hátha segít valamit ezen a hangos dögön. Persze az, hogy hangos relatív. Valakinek megfelelne, engem viszont kezd idegesíteni.

Idegesít, mert jelenleg már nem hallom a szobámban a szervert, csak ezt a gépet és úgy néz ki, hogy ez jobban fog idegesíteni, mint a 2x hangosabb szerver amellyel vígan aludtam egy helyiségben majdnem egy éven keresztül. Érdekes. És hogy mi van a szerverrel? Az elköltözött a szobából. Régen terveztem már, de kellett hozzá egy kis segítség. Van nekünk a lépcsőházban egy kis spájzunk, vagy inkább amolyan lomtárféle a lépcsőfordulóban. Egyedüli gond vele, az hogy nincs közös fala a lakással és kábelt juttatni oda kicsit komplikált volt. Igaz, meg lehetett volna oldani PowerLine adapterekkel a kapcsolatot, amit próbáltam is és használható volt, de már van egy pár a háztartásban a TV miatt, nem nem tudom miként viselkednének, ha kettő volna. Szintén hátránya, hogy a válaszidő 1-2ms-t romlik, ami vállalható, de mégiscsak kellemetlen egy szerver esetében, ha ki tudjuk küszöbölni. A megoldás természetesen klasszikus ethernet kábel használata, csak hát az ilyet a lépcsőházban vezetni kicsit kényelmetlen.Végül Kešů jött el és segített a kábelezéssel. Éjszaka csináltuk (így jött ki), voltak részek amelyeket harmadszorra sikerült csak megcsinálni, mert a kábelvezető síneket nem sikerült elég gyorsan felragasztanunk. Nem mondom, hogy most már tökéletesen tartanak, de ha nem veri le őket senki a mennyezetről akkor kibírják.

Ezt még valamikor tavasszal csináltuk, majd jött a szar időjárás, fűteni már nem fűtöttek, a szerver zaját  már régen megszoktam, így hagytam még kicsit, jól jött, hogy hideg napokon is lehetett szellőztetni és nem fagyott meg az ember. Viszont ma már szép idő volt, én itthon, mindkét gép megy állandóan. Érezhetően meleg van a szobában és még éjszakánként sem vagyok képes lehűteni a kinti hőmérsékletre azt, így hát a szerver ma hajnalban végre helyére került a kis kamránk egyik szekrényének legtetejére. A válaszidő maradt a régi, a zaj a szobámban csökkent (bár szubjektíven fordítva élem meg). Csudajó érzés.

Mégegyszer külön köszönet Kešůnak, hogy eljött, segített beszerezni minden hozzávalót és Marcinak kábel és szerszámok gyors kölcsönzésért.

Eladva.

Eladó nagyon keveset használt Nikon D3-as váz. Előző tulajdonosa szorult anyagi helyzetbe került, ezért arra kényszerült, hogy két fényképezőgépe közül (Nikon D3x és Nikon D3) az egyiket és felszerelése nagy részét eladja, így került hozzám
A lényeg: a váz alig volt használva, gyakorlatilag új, kevesebb mint 6 ezer expozíció van csak benne, ami profi kategóriában gyakorlatilag szűzies állapotot jelent, egyes üzletekben a kirakatból eladott gépeken több van. Ha jól tudom, ez a darab Németországban volt véve, ezért az akkumulátoron töltőn kívül német használati utasítás is já hozzá. Az ára 2.500 € ami nem alku tárgya, viszont gyors megegyezés és még gyorsabb személyes átvétel esetén lehet hozzá kapni grátisz egy fix 50-est, konkrétan egy Nikkor AF 50/F1.4 D objektívet (ez nem az amit annó eladásra kínáltam, az már régen elkelt).
Azoknak akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kategóriájú a gép, röviden leírom, hogy FX (FF) képérzékelő, 12 megapixel, profi magnézium váz, 100%-os lefedettségű kereső, 51 fókuszpont, 2 CF kártya szlot, maximális ISO 25600, szóval igazi profi váz, amely mellett az én D700-asom is egy játéknak tűnik (pedig nem az).

U.i.: A fényképezőgép és az objektív Pozsonyban, vagy annak környékén próbálható ki, vehető át.

Azt hiszem, hogy ebben majdnem minden benne van.

A mai napon olvastam valamely weboldalon, hogy itt az új Skype 4.2, és ezentúl HD videót is fog támogatni, konkrétan 720p (1280×720 pixel) felbontásban. Mondom ez nem is rossz, már úgy is megfordult a fejemben egy jobb webkamera vétele, ráadásul az internetkapcsolatom is elegendő hozzá, teljesíti a minimum 1 megabites uploadot. Persze kamera még nincs, de a bevált programokból általában azonnal fel szoktam tenni az új verziókat, mert ezek gyakran nem publikált hibajavításokat is szoknak tartalmazni. Nálam a Skype ezen megbízható programok családjába tartozik, a mai napig nem volt vele negatív tapasztalatom.
Természetesen valaminek mégis történnie kellett, máskülönben ezek a sorok soha sem születtek volna meg. A dolog pedig a következő, nem lehet a Skypot eltüntetni Windows 7 alatt a tálcáról, azaz nem lehet a “háttérben” futtatni és igény esetén az értesítési területről újból megnyitni. Nem vagyok híve az értesítési terület használatának, de mivel a Skype egy olyan program amely nálam állandóan fut, de csak ritkán használom, örülök neki, hogy eltüntethetem. Nincs szükségem rá, hogy Alt+Tab, vagy Win+Tab használatakor galibázzon nekem.

Sajnos az a helyzet, hogy a fejlesztők nem így gondolták. Szerintünk minden Windows 7 felhasználó birka és jó lesz az így nekik. Sajnos azokról, akik nem egész nap csak a Skype előtt ülnek valamiért megfeledkeztek és így van a Skypenak mától hivatalosan egy új, zseniális tulajdonsága van, a becsukás (X) és minimalizálás (_) gombok funkciója egy és ugyanaz – a program fut tovább a tálcán (Taskbar). Ha a programot ténylegesen ki akarjátok kapcsolni, akkor az értesítési területen (Notification area, jobb oldalon az  óra mellett) kell a programra kattintani és úgy kilépni. Logikus, ugye? nem beszélve arról, hogy ha már rákényszerítették az emberekre a tálcán való használatot, akkor miért is kell egy időben az értesítési területen világítania ennek az otromba zöld ikonnak?

This is not a bug, it’s a new feature.

Végignéztem a program összes menüjét és beállítását és az adott tulajdonság (“feature” a fejlesztők szerint) nem állítható és nem változtatható. Ezután rákerestem, és végül két lehetséges megoldás léteznik:

1. Az első, amelynél viszont nem garantált, hogy a Skype hibátlanul fog működni, ez pedig az úgynevezett kompatibilitási üzemmód (Compatibility mode) használata. Ezt úgy lehet bekapcsolni, hogy a tálcán futó Skype program ikonjára rákattintunk jobb egérgombbal, majd a kiugró kis menüben a Skype-ra megint jobb gombbal és kiválasztjuk a “Tulajdonságok”-at (Properties). A megnyíló ablakban kiválasztjuk a Kompatibilitás (Compatibility) lapot/kártyát/menüt/gombot (minek hívják ezt magyarul?), majd kipipáljuk a “Futtatás a következő kompatibilitási üzemmódban:” (Run this program in compatibility mode for:) mezőt, majd az alatta aktívvá vált legördülő menüben kiválasztjuk a “Windows Vista (Service Pack 2)”-őt. Azután a beállításokat elmentjük, és ha legközelebb a tálcán elhelyezett ikon segítségével indítjuk a Skypeot, akkor már lehetőségünk lesz minimalizáláskor a tálcáról eltüntetni a programot, mint ahogyan az a 4.1-es verzióban volt lehetséges.

   
   Amennyiben különböző helyekről szoktad indítani a Skypeot, vagy automatikusan indul a géped bekapcsolása után, javaslom a leírt beállításokat a tálcán lévő indítóikon helyett, a C:\Program Files\Skype\Phone\, illetve 64 bites rendszer esetén a C:\Program Files (x86)\Skype\Phone\ elérési utakon megtalálható Skype.exe indítható programfájl tulajdonságaként beállítani.

2. A második megoldás az egyszerűbb. Távolítsd el a gépedből a 4.2-es Skypeot, és telepítsd a újból a 4.1-es verziót. Letölthető itt.

U.i.: Szilinek köszönöm az arab magyar Windows 7-ben használatos pontos magyar kifejezések elküldését.

[update]

EG0 jelezte, hogy kijött májusban egy módosított verzió, melyben van lehetőség eme tálcás “funkció” kikapcsolására. A keresendő verzió 4.2.0.169. Figyelem, az 5.0.0.105 BETA még nem tartalmazza ezt a módosítást!

Idáig dícsértem az Orange Fibernetet, de nagyon kezd átbillenni a mérleg anyázásba. Az ok egyszerű, megint nem műküdik a net. Azaz működik, de nem mennek a külföldi oldalak, csak néhány szlovákiai oldal működik, plusz azok amelyek amelyek a saját szerverről futnak (mint pl. ez az oldal is). Idegesítő, főleg ha nappal van ilyen gond. Tisztában vagyok vele, hogy időnként vannak kiesések, de utóbbai időben ez nem az első, nem beszélve arról, hogy az éjszaka is már gondjaim voltak a Quake Live játszása közben, amikor időnként Connection interrupted feliratok szakították meg a játszást néhány percenként 10-20 másodpercre. Először azt hittem, hogy a Quake a ludas, mert elvégre ping probléma nem volt, de úgy néz ki, hogy ez volt az előszele a mai szolgáltatáskiesésnek. Azt, hogy valami komoly gond van narancséknál a SIX MRTG grafikonjai is igazolják, amely szerint az Orange mai adatforgalma jelentősen alacsonyabb, mint más napokon.

Látszik, hogy a forgalom a szokásosnak majdnem a felére csökkent

Ezek után nem tudom mi tévő legyek, mert éppen nemrég kezdtem el tervezgetni, hogy a szervert véglegesen itthon hagynám, azzal, hogy 50/50Mbps vonalon futna. Ezek utén erősen meggondolandó, hogy kellene egy backup vonal is, ami természetesen megint pénzbe kerül. Meglátom mi lesz, remélem kapok magyarázatot arra, hogy miért nem ment az internet.

[update]

Közben visszahívtak Orangeból, és megerősítették, hogy a nemzetközi kapcsolatukkal van gond és az összes kliensüket érinti. Köszönöm, de erre rájöttem magam is, ezért kár volt a telefont emelni, inkább arra kellene koncentrálni, hogy képesek legyenek fogadni a bejövő hívásokat, mert én azonnal hívtam és már így is át lettem irányítva a 939-es vonalról a 905-ös operátoraira (gondolom pont a sok bejövő hívás miatt).

[update2]

Délutánra megint működött a nemzetközi kapcsolat. Állítólag a France Telecomnál volt a gond és jelenleg a GTS-en keresztül megy a nemzetközi adatforgalom. Ha így van, akkor elég gyorsan sikerült reagálniuk és megoldaniuk a dolgot. Remélem ezentúl lesz egy jobb backup tervük is a hasonló esetekre.

A ma délutáni posztomban belinkeltem egy “videót”, ami a Sub Bass Monster zenekar egyik dala a szlovákiai magyarok egyik kedvenc politikusáról. A YouTube-on felvetettem annak lehetőségét, hogy lefordíthatnánk a dalt szlovákra és többen visszajelezték, hogy tetszik nekik az ötlet, sőt ha minden igaz, akkor időközben már az angol fordítás is elkészült. Íme az én szlovák verzióm, amely nem rímel, de így legalább a szlovákok számára is érthetővé teszi a dalt:

Sub Bass Monster: Mista Slota

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Keď som o tom prvý krát počul, myslel som si že to je vtip,
ale ako vtip to je trochu drsné, veď tu nie je reč iba o nejakom náčrte.
Slovo, čo slovo, toto nie je zákon, ale potupa,
pre toto ani nie je vysvetlenie, pekné 21. storočie.

My, prečo práve my máme byť tí, ktorí aj toto prehltnú?
A veľká Európska Únia to veruže iba nečinne sleduje.
Síce po Trianone som aj čakal že toto sa stane,
a pravdou je že problému nepomôže ani to ak sa po minulosti obzerať budeš.

Už iba to chýbalo, aby jazyk rozdriapali,
veď od tohto národa už takmer všetko vzali.
Hoci nás spája verbálna pupočná šnúra,
ó, predovšetkým tento zázračný maďarský materinský jazyk.

Mocenské vojny, no a politická taktika,
v zhode žijúce národy sa im podarilo vyštvať proti sebe.
Národ je poranený, je veľa sliniacich svoriek,
z vnútra ho žerú červy, zvonka vlci.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Mohol by si sa spýtať, čo ja môžem spraviť proti tomu,
môj plán, ktorý som vymyslel nie je moc zložitý,
napísal som iba jednu pieseň, ale vo vlastnom jazyku
môžu ma dať vypočuť každému, ale umlčať nemôžu.

Tento prekliaty jazykový zákon problémom len priťažuje, ktoré nám odtrhnutím prišili.
Aj keď sa mi to nepáči zovretým srdcom hovorím,
nakoľko väčšina nášho národa nikde nie je doma.
Veľa Slovákom iba Maďar, niekoľkým Maďarom iba Slovák,
Drahí bratia z Hornej zeme teraz kam ďalej?

Život bude takto tvrdý, ale čoho sa naozaj bojím to sú dôsledky,
lebo príkladom sa budú pozerať Podkarpatská Rus, Sedmohradsko a Vojvodina.
S Maďarmi sa všetko môže? Nie, ale predsa to spravili!

Ukážte riadny príklad, lebo Boh všetko vidí,
svoju krajinu majte rád tak, aby ste iným neublížili.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Igen, ez még így egy nagyon nyers fordítás, gyakorlatilag csak soronként fordítottam le a szöveget, ezért ha valakinek javaslata van jobb szavakra, esetleg le tudja fordítani úgy az egyes részeket, hogy azok rímeljenek, akkor szívesen fogadom, sőt várom a jobb javaslatokat a hozzászólásokban. Természetesen mindenki aki besegít a szöveg bármilyen csiszolásába (elég egy jobb szó, vagy kifejezés) fel lesz tünteve alatta mint a fordítás egyik szerzője. Magát a szöveget tovább lehet terjszeteni, de kérem feltüntetni az eredeti forrást (ezt az oldalt).

Ugye volt ez nemrégiben az MKP által mozgósított nyelvtörvény elleni nagygyűlés, volt a Sólyom-ügy, megy az anyázás is mindenhol, sőt már anyámnak is elkezdte bökni a csőrét a dolog, pedig ő ezekre a politikai dolgokra nem szokott reagálni. Egy szó mint száz, itt van ez a politikai balhé, áll a bál, kiélezett a magyar-szlovák, illetve szlovák-magyar viszony, kinek hogyan tetszik jobban. Aki azt várta, hogy írni fogok róla, annak csalódást kell okoznom. Ez nem az a front, ahol érdemes volna a muníciót pazarolni, az egészről megvan a saját véleményem és azt kell, hogy mondjam nem csak a szlovák fél a bűnbak.
Amiért mégiscsak most írok a dologról, az az alábbi “videó”. Nem száz százalékos, de azt hiszem, hogy a Sub Bass Monster a Mista Slota című kis dalában nagyon jól megfogalmazta az én véleményem lényegét is és ez így messze-messze többet ér, mint az amit az egész ügyben az MKP produkált az elmúlt hetekben.

Jó volna, ha ez most minél több emberhez eljutna. Ezért is tettem most ezt ki ide.

Viszont van egy dolog ez mellett amiért különösképpen csalódott vagyok, az pedig az, hogy a politikai pártokat leszámítva a szlovákiai magyar hip-hop szubkultúrát alkotó emberkék voltak az egyedüliek, akik képesek voltak tenni is valamit. Ezzel szemben ott a SZMAZE (Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete), amely a szokásos “mi nem politizálunk” mondattal elintézte az egészet, pedig nagyon is érdekelt kellene hogy legyen ebben a dologban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy SZMAZE feliratos magyar zászlókkal kellett volna kimenni tüntetni, de szerintem kellett volna csinálni valami zenei megmozdulást, vagy ha azt nem, akkor legalább lehetett volna egy nyilatkozatot írni, nem megint csak elsiklani a dolgok felett. Elvégre ezért szervezet a SZMAZE és dolga lenne a szlovákiai magyar zenészek érdekei képviselni. Persze, megint túl naív vagyok…

[update]

Azért nem csaj a magyarok tudják megmondani a frankót, itt van a SME egyik embere, Tomáš Hudák is, aki egy jó kis klippet készített.

Forrás: tv.sme.sk

Szeretek zenét hallgatni, de nem vagyok az az ember aki eredeti CD-ket vásárolna. Ennek oka egyszerű, egy szlovákiai átlagember fizetéséhez képest drágák. Nagyon drágák. Ennek ellenére van itthon talán négy eredeti CD-m, amelyeknek egy részét koncerteken vettem megfizethető áron. Ezekhez ma érkezett meg a Royal Mail lenyomatával (igen, úgy néz ki, hogy Angolroszágban a pecsétet már felváltotta a lézernyomtató) egy boríték, benne dupla CD az ez év júniusi pozsonyi Depeche Mode koncert felvételével. Húsz fontba fájt, és tízért már le is tölthettem volna, de végül úgy döntöttem, hogy megveszem megfogható koncertlemezt. Nem tudni, hogy valaha még lesz-e szerencsém eljutni Depeche Mode koncertre és inkább legyen róla egy emlékem.
Ha pedig megvan a CD nincs akadálya annak, hogy meglegyen digitális formátumban, ráadásul így nem kell valami tömörített MP3-mal szenvednem, amelyen még DRM védelem is lehet, hanem egyszerűen számomra ideális minőségben és formátumban (FLAC) bejátszom a PC-be. Első lehallgatás után ezt meg is tettem, a második körben már a CD-ROM búgása nélkül hallgatom a koncertet.
Nagyon jó így utólag visszaemlékezni. Ha összejönnek majd a tervek, akkor majd ennek a felvételnek az alapjaira készítünk pár emberkével egy amatőr felvételekből álló koncertvideót is. Az általam készített egyik videóval már próbáltam összevetni a lemezt és boldogan konstatálhatom, hogy egyezik, tényleg a pozsonyi koncert felvételei.

Kezdjük azzal, hogy ez az első, és valószínűleg egyben az utolsó augusztusi bejegyzés. Utoljára pont egy hónapja írtam (véletlen egybeesés). Sajnos az elmúlt hetek kicsit unalmasan telnek és egyre kevesebb dolgot tartok említésre méltónak. Ez a mai is csak amolyan nyárvégi feeling poszt.
Az van, hogy ma délután kisétáltam a közeli főutak kereszteződéséhez, amelyet péntek este lezártak, hogy a mai napon újraaszfaltozva hétfő reggel megint a szokásos forgalom része legyen. Hihetetlen, hogy Szlovákiában képesek egy kereszteződést egy hétvége alatt megcsinálni, azzal, hogy ebből legalább egy nap az aszfalt kihűlési ideje. Ilyenkor kezd kíváncsivá tenni, hogy a lakótelep végén levő körforgalom miért készült három hónapig. De most térjek vissza ahhoz, amit írni akartam. Napnyugta volt, kellemes, de már érezhetően nyárvégi idő, 20 fok körüli esti hőmérséklettel. Forgalom gyakorlatilag semmilyen, idilli lakótelepi nyugalom, mint hogyha vidéken lennék, csak néhány autós fordul vissza a lezárt kereszteződés előtt. Ezek az autósok amúgy érdekes páciensek, merthogy az összes odavezető kereszteződésben ki van téve a tábla, hogy a kereszteződést lezárták. Elképesztő, hogy mennyien nem figyelik és olvassák a táblákat. A legjobb volt a nyugdíjas papa kis Twingoban ülve, amint a lehúzott ablakon keresztül anyázva szidja a nem is tudom kicsodát. Pedig elég lett volna elolvasnia a táblát az előző kereszteződésben. Mindegy, ment néhány száz métert a saját hülyesége miatt potyába.
De térjünk vissza a vidékhez. Éreztem azt az illatot, amit az esti kerti és ház körüli öntözés után lehet érezni. Gyerekkoromat juttatta eszembe. Furcsa volt Pozsonyban érezni, főleg hogy egy héttel ezelőtt Nemesócsán voltam egy kis PC szerelős rokonlátogatós hétvégén, és ott semmilyen “szagemlékem” nem volt. Erre fel Pozsonyban van olyan, ami vidékhez kapcsolódik. Értitek ezt?
Amúgy az a hétvége érdekes volt. Péntek és szombat esti is kimentünk a helyi vendéglátó ipari egységbe, amelyet a helyiek körében Cuki névre hallgat, de a cukrászdához már nem sok köze van, inkább amolyan harmadik, vagy negyedik osztályú kocsma. Első bekanyarodva minket az utcába verekedés fogadott. Vicces volt, hogy unkatestvérem még az autóban mondta, hogy ki kivel és miért bunyózik. Gyorsan terjednek a hírek, néha még gyorsabban is, mint kellene. Elég szar lehetett a srácnak akinek a csaja félrekúrt és a fél falu hamarabb tudta mint ő. Aztán duplán szar lehetett, hogy azzal a sráccal akart bunyózni aki súlyban 2x nagyobb volt. Ej, jól indult az este. Sajnos a folytatás annál unalmasabb volt. Sör ihatatlan, zene hallgathatatlan (de ha a helyieknek az tetszik, ám legyen), szórakozni nem volt kivel,. csak Éva unokatesómnak csapta ott a szelet egy félig helyi gyerek.
A szombati este már érdekesebbnek ígérkezett, Éva barátnőivel voltunk kint. Kicsit pörgősen kezdtem az estét a körték számát illetően, majd folytattuk a szórakozást egészen reggelig. Elfogyasztott körték száma ismeretlen, de eggyel több, mint amennyit meg kellett volna innom. Ezzel megerősítettem saját önismeretemet illető tapasztalataimat is. Éreztem, hogy mikor van az amikor meg kell állnom. Életemben először nem tartottam be és reggel a gyomrom ezt meg is bosszulta rajtam. Jogosan.
Ez után hétközben majdhogynem semmit sem csináltam. Voltunk egyszer volt kollégáimmal kártyázni, vettem egy új 1,5TB Samsung  HD154UI merevlemezt mert, az egyik 750GB-os (HD753LJ) a S.M.A.R.T. szerint haldoklik, elmentem csütörtökön misére amely nagyszüleimnek volt ajánlva és máris péntek volt.
Ha Bc. ünneplés ürügyén nem találom ki, hogy menjünk inni valamit otthon ülök egész nap, de végül Misiék kitalálták, hogy menjek hozzájuk, aminek grillezés lett a vége. A grillezett disznó hús finom volt, kellemes este volt. Elfogyasztottunk közben egy üveg Fütyülős Mézes Meggy pálinkát amelyet az utóbbi időben kezdek előnyben részesíteni a körte előtt. Egyedüli baja, hogy nálunk nem kapni és mindig Magyarországról kell hozatnom. Hajnali kettőkor hazaértem, és mentem készülődni Pali haverom esküvőjére.

Maja és Pali már férj és feleségként

Az volt a terv, hogy elmegyek második fotósként fotózni velük Ausztriába egy kastélyhoz, amit két héttel korábban voltunk megnézni. Sajnos reggel 6-kor elkezdett esni, szóval a fotózásnak lőttek. Kicsit sajnálom őket, mert előtte 2 héten keresztül jó idő volt és pont aznap reggel kellett elromlania, de nem lehetett semmit sem tenni.Végül a fotózás megvolt máshol és nekem elég volt csak délután az uzsonnára mennem, szóval alhattam még előtte kb. 3 órát. Maga az esküvő annak ellenére, hogy nem volt vőfély, majdhogynem gond nélkül végbement, buli is jó volt és a fotózás mellett most megengedhettem magamnak azt, hogy alkoholt is fogyasztok. Ittunk is az ifjú pár egészségére nem is egyszer, örömanyával és örömapával is külön-külön, és annak ellenére, hogy a bárnál tisztességesen fogyott a tömény, senki sem volt rosszul. Én is tudtam mikor kell abbahagynom, szóval ma “reggel” minden gond nélkül képes voltam táplálkozni is. Kicsit büszke vagyok magamra.