Blogom egyik már mondhatnám rendszeres olvasója xt198 írt egy érdekes bejegyzést arról, hogy készített házilag egy softboxot a vakujára, amely a vaku éles fényét hívatott lágyítani. A lágyítás fő célja az, hogy ne legyenek erős és éles árnyékaink és szórtabb fénnyel dolgozhassunk. Portré-. modell- és termékfotózásnál ez hasznos dolog, sokkal szebb képet lehet így készíteni.
Én is törekszem rá, hogy ha lehet szórt fénnyem legyen, de szerintem nem az a helyes megoldás, hogy alufóliával bélelt “cípősdobozokat” barkácsolunk a fényképezőgépünkre. Természetesen otthoni célokra elfogadható, elvégre kit érdekel, hogy otthon miként van berendezve a “műterem”, viszont amikor az embereket hasonló megoldásokkal az utcán jelennek meg, már majdnem én szégyelem magam. Természetesen valaki mondhatja, hogy a fotóst a képek minősítik, nem a felszerelése, viszont szerintem ez csak egy bizonyos pontig igaz. Nem akarok most itt kitérni olyan hülyeségekre, hogy ma csak az lehet profi, akinek 10 ezer eurós vagy annál drágább felszerelése van, mert ez baromság, de könyörgöm, ne menjetek ki az ilyen izékkel az utcára, vagy olyan helyekre, ahol emberek vannak. A fotózás hobbin kívül egy hivatás is és ennek szerintem az egyik íratlan szabálya, hogy ha lehet a fotós próbál a legkevésbé feltűnő lenni. Természetesen ez nem mindig lehetséges, sőt néha nincs mese és a papot is arrébb kell lökni a papot (oké, ez már azért túlzás), viszont ezen kívül jó, ha az emberek nem azonnal minket szúrnak ki csak azért, mert pl. egy negyed négyzetméteres softbox van a vakura erősítve. Amint egy ilyen gépet a fotós a szeméhez emel, a softbox máris az emberek feje felett kukucskál és 20 méteres közetben mindenki tudja, hogy itt valaki nagyon meg akar világítani minket. Ilyenkor van az, hogy az emberek furán néznek a fotósra, arréb húzóckodnak, vagy fapofát vágnak. A legelsőt meg kell szokni, a második néha jó, a harmadik viszont kimondottan rosz. Nincs annál roszabb, ha mindenki fapofájú és már fél órája azon idegeskedik, hogy jaj, csak az a fotós ide ne jöjjön azzal a kartonnal a feje fölött. Szerintem sok fotós ismeri ezt az érzést amikor az emberek nem akarnak fényképezkedni.
Na, de akkor mi legyen? Mégsem jó, ha mindenkit vakuval pofán lövünk. Ez így van, viszont kompromisszumot kell találni legvédelmi reflektor és fénysátor között, ráadásul praktikus megoldásra van szükség, ami könnyen le- és felszerelhető. Első vakum Sigma EF-500 DG Super jelzésű borzalom volt. Lehetett használni, de kerültem azokat az eseteket, amikor direktbe kellett volna vele fotóznom.
Szórt fényre a legjobb megoldás mennyezetet használni. Ez a legjobb dolog, ami lehet, de van néhány fontos feltétele. Az első az, hogy legyen, a második, hogy legyen fehér és végül ne legyen túl magasan, máskülönben a vaku ereje véges lehet. Utóbbi azért gond, mert a vaku ereje a távolság függvénényben nem lineárisan, hanem négyzetesen csökken, nem beszélve arról, hogy ilyenkor a fényt elnyeli a környezet is, de egy jobb rendszervaku esetében ez nem okozhat komoly gondot. Ha így tudunk fotózni, majdnem meg vagyunk mentve, nagyon kellemes fényt kapunk. Egyedüli gond az, hogy ez a fény fentről érkezik, ha embereket fényképezünk árnyék keletkezik a szemük alatt és a nyakukon. Ilyenkor jön az, amit a legtöbb fotósnál lehet látni a TV-ben a különböző sajtótájkoztatókon, fehér lapocskák a vakura erősítve. Sokan kérdezik, hogy mi ez, mire jó, hol lehet venni, pedig aki kicsit gondolkozik rájön maga is. Egyszerű kemény papírlapról van szó, de lehet valami műanyaglap is, vagy egyszerűen egy névjegykártya. Az a fontos, hogy fehér legyen és lehetőleg ne legyen túlságosan csillogó a felülete. Ezt egy hajgumival szokás rögzíteni a vakuhoz. Még mindig tudni akarja valaki, hogy hol lehet kapni? Viszont sokakat érdekel, hogy mire jó. Hát aki nem jött rá, annak elárulom, hogy semmi másra, minthogy a kb. 45-85 fokos szögben a mennyezet felé irányított vaku fényének egy részét a fotózott objektumra veti, így nem lesznek sötét árnyékok a homlok alatt a szemek körül és a nyaktájékon, illetve  jobban gazdálkodunk így a fénnyel (=energiával), merthogy nem a hátunk mögé világítunk feleslegesen. Legvégül pedig a lényeg, amit sokan nem is tudatosítanak még azután sem, hogy elkezdték használni ezt az egyszerű és olcsó megoldást. Az emberek szemében végre ott a szikra! Apróság, de egy portrén nagyon sokat dob.
És ha nincs mennyezet mit csináljunk? Az sem baj, 45 fokos szögben továbbra is lehet a kártyáról lőni a fényt. Egy fokkal jobb lesz mint a direkt vakuzás és a kártyalap tárolása/szállítása mégiscsak kényelmesebb, mint egy házi készítésű softboxé. Azoknak akiknek ez nem elég pedig van még egy alternatíva, difúzor használata. Konkrét vakuhoz gyártott műanyag daraboktól egészen az univerzális textiles “zokni” difúzorokig mindenfélét lehet találni az eBay-en, áruk pedig $5-10 körül mozog. Nekem annakidején egy amolyan zoknidifúzorom volt, amelynek a belseje egyik oldalról alufóliázva volt, így még mennyezetre irányítva is szép szórt fényt adott előre, ráadásul textil gumival volt körbeszabva, szóval bármilyen vakura rá lehetett tenni, nem beszélve arról, hogy nem volt gond a tárolásával. Kicsit hülyén nézett ki, de még messze jobb volt, mint az A4-es méretű softboxok. És miért ez a múlt idő? Két éve lecseréltem a fent említett Sigma vakut Nikon SB-800-asra. Arra most nem fogok kitérni, hogy mennyivel jobb a Nikon rendszervakuja, mert azt már sokszor leírtam sok helyen úgy mint sokan mások. Ebben az esetben a lényeg annyi, hogy az SB-800-as dobozába van egy műanyag felkattintható difúzor is csomagolva, amely pontosan erre a vakura lett tervezve. Egy szó mint száz, ezt használom, úgy, hogy közben ki van húzva széleslátószögű objektívekhez használt fényszóró előlap is, illetve a beéptett derítőlap is, amit a Sigmán eleinte én is papírral használtam, majd erre tolom rá a difúzort. Az eredmény ezt a kombót használva nagyon kellemes fényt ad. Nem állítom, hogy jobb lenne egy profi difúzortól, viszont sokkal kényelmesebb a használata, ráadásul állandóan rajta lehet tartani a vakun.
Aki ezidáig direktbe vakuzott, gondolkozzon el a fentieken. Karácsonyig még 9 nap, szóval még van idő beszerezni a kellékeket a szép családi és ünnepi fotókhoz. 😉

8 hozzászólás “Softbox vakura?”
  1. xt198 szerint:

    Hehe 🙂 Azért én se gondoltam ilyenre hogy kimenjek vele bárhova is, vagy hogy amúgy használjam, csak kiváncsiságból megcsináltam, szerintem jó móka volt 🙂

  2. gorati szerint:

    Klassz iromány! Nekem tetszett. Ha ezt hamarabb írod, akkor nem kellett volna magamnak kitapasztalnom. 🙂 Így viszont izgalmasabb volt.

    Több ilyet, mert sok mindent még nem tudok! Pl: mit kell tudni a koncertfotózásról. (dec. 27-én lehet, hogy megyek, jobb lenne felkészülni rá.)

    Kösz, és gratula!

  3. e1 szerint:

    xt198: Reméltem, hogy ezzel nem fogsz elmenni egy divatbemutatótra, de leírtam, mert már láttam már néhány ügyes gyereket mindenféle házi tákolmánnyal akcióban. A legnagyobb csávó az volt, aki még monopodot is vitt magával egy olyan helyre, ahol nagyon kényelmesen lehetett vaku nélkül kézből fotózni.

    gorati: Ez a tegnapi/mai poszt is majdnem a koncertfotózásról szólt, mert voltam szombaton Tatabányán Metál Karácsonyon, de végül lusta voltam átválogatni a képeket. Talán majd ma, vagy holnap este. Addig javaslom, hogy nézz el “Fiatal riporter” blogjára, ha jól emlékszem ott volt egy poszt koncertfotózásról, amely alá én is beszóltam. 🙂

  4. xt198 szerint:

    e1: 🙂
    gorati: amit ajánlani tudok az az lenne, hogy lehetőleg minél jobb fényerejű objektívet vigyél magaddal (f2,8 vagy kisebb). Nekem a 18-55ös kitobi teljesen jó volt, csak sajnos éreztem párszor hogy nem elég az az f3,5 18mm-en, 55mm-en meg az f5,6 végképp… (1/13 1/15-ben lőttem a képeket de még ígyis elmozdult sokszor)
    Illetve vigyél magaddal egy vakut, amit nem a gépre teszel, hanem kézből tartod/lerakod valahova. Remélem tudtam segíteni 🙂

  5. xt198 szerint:

    edit: akarom mondani f2,8 vagy nagyobb 🙂

  6. e1 szerint:

    gorati, az alap a jó fényerejű objektív és ha kell, akkor a magas ISO. Nekem a fotóim többsége koncertfotó és ezeknek a többsége pedig D70-nel készült, általában ISO1600-on. Van kis képzaj, de koncerten ez belefér, ráadásul nyomtatásnál elveszik. Mindenképpen ajánlom, hogy szerezz egy 70(80)-200/2.8 fényerejű objektívet. Ha jól emlékszem, neked D80-asod van, szóval nyugodtan körülnézhetsz használt Nikkorok között. Jó áron kaphatóak. Ha újat akarsz, akkor ott a Tamron 70-200/2.8. Nem fotóztam vele, de volt a kezembe és tisztességes darabnak néz ki. Panaszt még nem hallottam rá Sigmával ellentétben, ráadásul jó áron is van és FF/FX objektívről van szó, szóval egy esertleges filmes vagy FX vázon is nagyon jól szolgálhat. Nekem “kétgyűrűs” AF 80-200/2.8 Nikkorom van, imádok vele filmes/FX vázon fotózni, koncertre az egyik legjobb létező játékszer.
    Ha ez nincs, akkor legyen legalább egy 50/1.8 fix objektíved, vagy 35/2-es. Színpadtól való távolságtól függ melyik fog jobban kelleni. Aztán még jül jöhet valami széles, 18mm-es DX üveg. Itt a fényerő nem olyan problémás, sőt, ajánlott kicsit szűkíteni is a blendét, hogy minden zenész éles legyen. Vakut ne használj!
    Most jön az a rész, hogy leírod milyen felszerlésed van és hol, kb. milyen fényviszonyok között fogsz fotózni kit/mit, mert nagyon sok dolgot le lehetne írni általánosságban, de a fele sem érdekes neked, ha más feltételek között kell múködnöd.

  7. gorati szerint:

    Szia e1!

    Bocs, hogy még nem válaszoltam… Valóban egy D80-am van. Az alapobim Nikon 18-70mm (kit), Nikon 70-300VR, és egy vaku Nikon SB-600 személyében. Ebből kell gazdálkodnom. Vakut még tudnék szerezni egy sb-900-asat, de mint írod, és én is gondoltam, nem valószínű, hogy fogom tudni használni is. A helyszín Pécs sportcsarnoka, de valójában semmilyen részletet nem tudok még 100% pontosan. Még azt sem, hogy csak oldalról lehet fotózni, vagy fel is lehet menni a színpadra. Ezek ott derülnek ki.

    Sajnos most nincs kedvem obit venni (€), de én is az 50mm-es 1.8-ast néztem ki magamnak (már egy jóideje fáj rá a fogam). Ha viszont nem tudok közelre menni, akkor szinte mindegy is, hogy van-e kedvem venni, vagy nincs.

    A Tamront megnéztem. Bejön, de az árával valami probléma van. 🙂 Majd 200e Ft.

    Mindenesetre most kiderül, hogy a Nikon 70-300 VR-je mit is ér. Tényleg “rázkódáscsökkentő rendszer jóvoltából a kézben tartott géppel hosszabb záridő használatával is élesebb képek készíthetők”, vagy csak bla-bla. 🙂

    Köszönöm az infókat!!!

  8. TG szerint:

    Figyu!

    Nem lehet elolvasni a cikkedet. Miért nem tagolod egy kicsit? Tudod: bekezdések, soremelések, kiemelt címsorok/szövegrészletek stb.

    TG

  9.  
Itt és most! A vélemény szent, a hozzászólás szabad!