Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
szerző: e1 kategória: Csak úgy valami , tags: Gyimóthy Gábor, Magyar, nyelv, nyelvlecke, szinoníma, szlovák, szókincs, versGyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, –
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér. . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
– Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Firenze 1984. X. 12.
Azt hiszem, hogy ehhez nem kell több kommentár, mindenki megszámolhatja, hogy a “menni” szónak hány szinonímája van (én 77-et találtam), mennyire bő a magyar nyelv szókincse. Aki pedig le tudja fordítani ezt a verset tisztességesen szlovákra, annak veszek egy üveg 5 csillagos Metaxát. 
Bejegyzések (RSS)
tetszik!
Ez valami fantasztikus!
[...] Eredetileg e1 blogján olvastam, de Czakó Gábor honlapján is megtalálható ez a remek vers. « [...]
Végre, végre, végre!!! Végre, hogy előkerült. Ez egy REMEKMŰ!
Ezt a verset minden magyarnak álmából felkelve is tudni kellene ugyanúgy, mint a Himnuszt, a Szózatot, vagy a Nemzeti Dalt! Nekünk, büszke magyaroknak erre a versre büszkének kell lennünk! De nagyon! Mert ez egy REMEKMŰ!
Csak gratulálni tudok, nagyon tetszik el is lopom olvasgatni fogom, s tán meg is tanulom
, büszke vagyok az anyanyelvemre!!
Nekem ne gratulálj, nem én írtam. Én csak értem.
A gratuláció az vers költőjének szólt
Most már hiába magyarázkodsz.
A vers csodálatosan tükrözi anyanyelvünket. Előszőr hallottam. Az ” Anyád nyelvét bízták rád a századok” Thália Színházi előadáson.Gratulálok a költőnek és a Szabadkai Gyermekszínház előadó művészének ( Gál Elvíra).
Nagyon fantasztikus ez a vers! Nem semmi! és ezt tényleg más nyelven nem lehet! Nemhiába ez a leszebb nyelv!!!:D És minden Magyar legyen büszke rá, ahogy én is! Én nemvagyok nagy versolvasó, de ilyet még ezret is elolvasnék!:D Gratulálok az írónak!:D
Fantasztikus!
Erről eszembe jutott egy “hungarikum”, egy olyan szó amit nem lehet más nyelvre lefordítani, ez pedig a:
…Megmagyarázom…
…ez egy gyönyörű, igaz magyar szó!
Csak a Magyar használhatja hitelesen!
csak gratulálni tudok Gyimóthy Gábornak ez nemzeti kincs ez a mű
én 4 nyelven hibátlanul beszélek de ezt a hangulatot semmilyen nyelven nem lehet visszaadni, hiába a német: deutlich machen, németté tenni..=érthetővé tennit jelent németül, az nem megmagyarázni-t jelent.
köszönet az alapos munkáért, díjat érdemelne.
ELKÉPESZTŐ!!! Gratulálok a szerzőnek!!!
Van még ezeken kívül is néhány szó a menésre. Pl. cammog, bukdácsol
vagy a modernebbek közül. Pl. kavar, kever
Javaslom, gyüjtsünk még néhányat!
A Nyelvleckét pár éve ismerem – és ma Budán a Szentháromság téren el is mondom majd a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe rendezvényen.
Gyimóthy Gáborról – a szerzőről – szerettem volna többet tudni, de egy ifjú Gy.G.
honlapjára leltem – és nem az írás szerzőjére.
Nagyon jó, hogy ez a vers megszületett – mert bizonyítja, most a magyar nyelv elleni szlovák törvény kisebbrendűségi érzését.
Én önhibámon kívül több mint 50 évet éltem Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában. Szlovák és Cseh nyelven is szereztem oklevelet (színművész, film-TV rendező, dramaturg.) Mindkét nyelvet jól ismerem, de a 7 gyermekemnek a magyart szeretném a lehető legtisztább szinten továbbadni!
Gyimóthy Gábornak jó egészséget kívánok, tisztelettel. Galán Géza.
Már nem először olvasom ezt a nyelvet dicsérő verset. Én is ajánlanám olvasó könyvekbe általános iskolába, esetleg kibővítésre szánt házi feladatnak . Van még egy két ide illő kifejezésünk:) : pl. sétafikál, somfordál
, Bővíthetítek tovább!
Aki teheti, terjessze, mondja tanítónak,tanulónak ….. mindenkinek!
Becsüljük magunkat, más úgysem fog! üdvözlettel
Nagyon tetszik! Ezt is begyűjtöm
És hogy bővítsem a szuper versek sorát: (vigyázat, hosszú lesz, de kihagyhatatlan!)
Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk
Kezdjük tán a “jó” szóval: tárgy esetben “jót”,
ámde “tó”-ból “tavat” lesz, nem pediglen “tót”.
Egyes számban “kő” a kő, többes számban “kövek”,
nőnek “nők” a többese, helytelen a “növek”.
Többesben a tő nem “tők”, szabatosan “tövek”,
amint hogy a cső nem “csők”, magyar földön “csövek”.
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán “vövek”?
Azt se’ tudom, mi a “cö”? Egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve “csó”?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették… mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fő a feje – vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ, követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg ‘s ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem…
én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza mentén mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent a fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Földmérő küzd öllel, árral;
árhivatal szökő árral,
ármentő a szökőárral,
suszter inas bökőárral.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok “vakond” avagy “vakondok”.
Hasonlóképp helyes lesz a “kanon” meg a “kanonok”?
Nemileg vagy némileg? – gyakori a gikszer.
“Kedves ege-segedre” – köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
merjél mérni mértékkel: mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa majd anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
nem tudják, hogy helyesen: enyém,tied,övé.
A magyar nyelv – azt hiszem, meggyőztelek Barátom –
külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!
Mindenkinek további szép napot!
Ez a vers fent van már a blogon “videóval” együtt május óta, de azért köszönjük.
Link: http://beszoltam.hu/bencze-imre-edes-ekes-apanyelvunk/
Jaj, èn is imàdom ezt a verset! Orulok, h neten is fent van, nem is egy helyen. Nèhàny èvvel ezelott nàlunk volt plèbànos az ìròja, ill. koltoje. Nagy koponya.
A Nyelvlecke címü vers tegnap este elhangzott Londonban a Magyar házban
Mindenkinek tetszett. Ma kaptam a fiamtól a hírt,nézzek utánna.Megtettem.
Honnan kap hírt az ember egy nagyszerü magyar versről?Londonbol egyszerü.
Addig nem sikerülhet a nemzetgyilkosok ármánykodása,ameddig megőrízzük és fejlesztjük ezt a csodát,-a magyar nyelvet!
Nemtudjátok, valahol megvan-e a Nyelvlecke “hangosan”? Köszi.
eszméletlen ez a vers, vagyis mindkettő! a Nyelvleckét magyar tanárom olvasta fel nekünk, és most egy dolgozatomhoz fel is használom…de azt hiszem, hogy a másikat is:D a magyar a leggyönyörűbb nyelv a világon, ez nem is kétséges! és örülök, hogy nem egyedül vagyok ilyen véleményen:)
Tényleg szuper mindkettő!!
Amúgy meg van a Nyelvlecke is “hangosba” valahol, én Kossuth rádióba hallottam!!
Köszönjük meg a JÓ ISTENNEK , hogy ilyen csodálatos nyelvet adott a MAGYAROKNAK és ,hogy ezen az ISTENI nyelven alkothatnak a mi ISTENI tehetségeink !!! Ki is a K I V Á L A S Z T O T T N É P ? ? ?
A vers ZSENIÁLIS!
Milyen jó, hogy magyarnak születtünk! Idegen nyelvként megtanulni a magyart… bár nem lehetetlen, de az ilyen remekművek -és ideértem Romhányi örökbecsűit is – csak anyanyelven írhatók és értékelhetők igazán.
Gyimóthy Gáborról a mai Somogyi Hírlapban lehet bővebben olvasni (sajnos, az online magazinba nem került bele).
Faludy György
ÓDA A MAGYAR NYELVHEZ
Most, hogy szobámban ér az est setétje,
te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje
s ajkad, melyről az esti fák alól
először szólt az ének magyarul.
Arcod tatár emléke már ködös,
de titkunk itt e földön még közös
s a te dalod zsong minden idegemben
itt, idegenben.
Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm,
sértett gőgömben értőm és kísértőm,
kínok közt, gondjaimtól részegen,
örökzöld földem és egész egem,
bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom
és soraimmal sorsom túl a síron,
kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász:
mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán
vont hangszerén lázam, házam, hazám,
almom-álmom, lovacskám, csengős szánom,
és dal a számon, mit kérnek majd számon: —
nincs vasvértem, páncélom, mellvasom,
de Berzsenyivel zeng a mellkasom
s nem győz le ellenség, rangomra törvén,
sem haditörvény.
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel,
de én itt állok az ikes igékkel.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak,
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonykor krúgató ludak
s minden szavamban százszor látom orcád,
bús Magyarország.
Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek,
ahol a fák, mint holt igék, kiégtek.
Ős szók : a szemhatárról századok
ködéből még derengő nádasok,
gyepűs vápákon elhullt katonák,
ti bíbicek, bölények, battonyák,
miket vadásztak vén csillyehajókról
lápos aszókon.
Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,
mély hangok: alkony violasötétje,
káromlások veszejtő vadona,
mondatszerkesztés pogány pagonya,
kötőszók: sok-sok illanó fodor,
s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor,
lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép
s búzavirágkék.
Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya,
karók, keresztek és bitófák árnya,
s melléknevek, gazdag virágbarázdák,
busák, buják, burjánzók és garázdák,
melyik vidám faeke nyomtatott ?
S ti mellérendelt, kurta mondatok
mint paprika, ha füzére vereslőn
lóg az ereszről.
Ragok: szegények szurtos csecsemői,
kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni,
és E-betűk serege:
fekete mezőn zsellérek koldus menete,
s ti kongó-bongó helyhatározók,
kukoricásban jó irányt hozók,
ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó
könnyű harangszó.
Jelentőmód. Az aszály mindörökre
ráült a szürke, megrepedt rögökre.
Magánhangzó-illeszkedés! Kaján
törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán?
Mi vagy? Fülledt ötödfél százada
robotba tört paraszt alázata,
vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra
messze mutatna?
És főnevek, ti szikárak és szépek,
ti birtokos ragokkal úri népek,
országvesztők, elmozdíthatlanok,
s ti elsikkadt, felőrölt alanyok,
megölt vagy messze bujdosó fiak,
Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak, —
ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal
és a hazánkkal?
Parasztok nyelve, nem urak latinja,
nem grófok rangja, de jobbágyok kínja,
magyar nyelv! fergetegben álló fácska,
hajlongasz szélcibáltan, megalázva —
s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani?
Te vagy jelenünk és a hajdani
arcunkat rejtő Veronika-kendő
és a jövendő.
Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk
és forró, mint forrongó szellemünk.
Nem teljesült vágy, de égő ígéret,
közös jövő és felzengő ítélet,
nem hűs palackok tiszta óbora,
nem billentyűre járó zongora,
de erjedő must, könnyeinkben úszó
tárogatószó. (Páris, 1940 május)
Üdv! A vers tényleg remekmű de … Kövezzetek meg érte… ez még nem jelenti azt, hogy a magyar nyelv bármiben is több pl. a spanyolnál vagy a kínainál. Lehet ájuldozni… de ez mégiscsak a mi anyanyelvünkön íródott és nem igazságos összehasonlítani más nyelvekkel. Talán az teheti csak meg, akinek két anyanyelve van. De az is csak eggyel vetheti össze.
Mégegyszer. Szép vers, jó vers. De… de.
Kedves e1 ! Évek óta küldözgeti mindenki mindenkinek ezt a verset, legnagyobb szomorúságomra hibásan. Nem vagyok nagy számítógépcsõdör, ezért mire észrevettem, hogy ez kering, már késõ volt a helyesbítéshez. Szerencsére nem súlyosak a hibák, de persze engem bosszantanak. Végig olvastam a hozzászólásokat és ezért is jelentkezem, mert látom, vannak akik szeretnének többet megtudni rólam (egyébként: nem vagyok plébános). Azt is látom, hogy van aki további kifelyezéseket (rokonértelmű igéket) gyűjtene. Czakó Gábor (akit Görhöny Attila is említ) egyik könyvében, ha jól emlékszem több százat sorol föl. Kereken negyed évszázaddal késõbb megírtam a vers folytatását is, amelyben további, közel 70 ige fordul elõ. Mindkettõt szívesen elküldöm érdeklõdõknek, már csak azért is, mert így talán egyszer a Nyelvlecke hibátlan, azaz eredeti alakjában is elterjed. Félek attól, hogy ha egyszer megint világgá küldenek egy űrszondát mindenféle nyelvmintával, akkor a magyar nyelvminta ezt a verset is tartalmazni fogja, és persze a hibás változatban ! A költemény a Tillárom-versek című kötetem utolsó verse (1999-ben került kiadásra).
Saját véleményem a versrõl: Aránylag jólsikerült fölsorolás, viszont nem túl jó vers. Ha csak álmodtam volna, hogy ilyen sikere lesz és ennyire el fog terjedni, akkor talán jobban odafigyelek, de az is lehet, hogy akkor nem merek belefogni ! A sikernek természetesen örülök.
Ismeretlenül is, baráti üdvözlettel Gyimóthy Gábor
Látom, hogy hozzászólásomban nem tűnik fel a villámpostacímem (persze, az nem kerül megjelenítésre). Tehát: gyimothy.gabor@hotmail.com
Kedved Gábor! Amennyiben valójában te vagy a vers eredeti szerzője (mert hát az interneten akárki kiadhatja magát akárkinek) két dolgot szeretnék mondani:
1. Emelem kalapom, nagyon jó vers, és örülök, hogy betévedtél ide.
2. Amennyiben te is úgy gondolod, szívesen felteszem ide a hibátlan (javított) verziót, amennyiben elküldöd azt a e1 [kukac] e1 [pont] sk e-mail címre.
e1
Kedves Mindnyájan!
Tanyán élek s körülöttem sok a külföldi/holland belga/akiknek odaadtam a “Nyelvlecke”-t.Nagyon nehezen értik meg a nyelvünket de nyilván nem véletlenül kerültek ide.Kb 9 éve szereztem tudomást ezekről a csodaszép dolgokról,azóta vagyok itt az Alföld közepén és boncolgatom szavainkat.Tisztelettel ölellek Gy.Gábor .A MagyarOk Istene áldjon meg.
Én minden magyar iskolába tanítanám, vagy legalább is magyaróra során elolvastadnám a gyerekekkel hogy lássák milyen szép nyelven tanulnak és élnek.
Nagyon tetszik, szívesen olvasnék még ilyeneket! Ha valóban egy helytelen változat kering az interneten, meg lehet tudni, hogy azóta le lett-e cserélve?
A javított verzió már egy ideje megvan, de időhiány miatt sajnos még nem volt alkalmam lecserélni. Hamarosan felteszem.
Imádtam, gratula az írónak. Büszke vagyok, hogy ezt a nyelvet beszélem
Hát én is hozzászóólnék de nem tudok mit!
Ez egyszerüen gyönyörű és imádom, én is szeretek Magyarnak lenni!!! 
Igen a magyar nyelv szép és nehéz csak a magyar anyanyelvű ember érti meg teljesen igazán. A magyar nyelv nagy logikára épül, nem könnyű még annak sem írni sem beszélni aki magyar! Szerintem, ezt mindenki tudja de az az igazság!
Nehéz,és nem megfelelően használják sokan a kifejezéseket, és nem beszélve az írásnál a rengeteg helyesírási hibát amiket ejtünk mindannyian!
Köszönöm, hogy hozzá szólhattam!
Most már nem ártana helyettesíteni a verset a hibátlan változattal !
Cseréld már ki a verset!!!
Szuper vers, és gratula az írónak!:) Valóban érdemes lenne magyar órán tanulni.:)
De azért megjegyezném azoknak, akik most teljesen elájultak a magyarv nyelvtől, hogy ezen mértékű szókincsben nincs semmi különleges. Sajnos arra a kérdésre nem tudok válaszolni, hogy hogyan lehet ezt olaszul elmagyarázni. De ez angol könnyűszerrel megoldható.:D
Ha valamit nem tudunk megfelelően árnyalva kifejezni idegen nyelven, nem kell feltétlenül levonni a következtetést, hogy a mi nyelvünk felsőbbrendű. Netalán az is előfordulhat, hogy nyelvtudásunkon van mit fejleszteni.
Szóval a kérdés az utolsó előtti versszakból: “Hogy mondjam ezt angolul?”
A válasz:
halad to advance, to head, to proceed, to progress
jár to go on foot, perambulate, to tread
megy to go, hit the road,
dülöngél to lurch
lépdel to stride
botorkál to stumble, to falter, to fumble one’s way
gyalogol to foot, to hoof it, to leg
kódorog to gad, to straggle
sétál to walk, to promenade
andalog to moon,
rohan to rush, to sweep
üget to lope, to trot
csörtet to crowd
törtetés to push forward
fut to run
lohol to scoot
átvág to cut accross, to intersect, to traverse
vágtat to career, to canter, to gallop
tipeg to paddle
libeg to float
lebeg to levitate, to drift,
biceg to hobble, to limp
poroszkál to amble, to pad
vágtázik to sprint
somfordál to sidle
bóklászik to prowl, to traipse
lábát szedi to stir one’s stump
kitér to sidetrack, to shun
szökell to leap, to gambol
beront to dash in, to rush in
betér to drop by, to blow in, to pop in,
botladozik to falter,
őgyeleg to loll, to lop about
slattyog to drag, to scuff, to shamble
lófrál to laze
száguld to tear along, to scud, to speed
szalad to skitter, to sprint
vánszorog to plod, to trudge
kószál to maunder, to stroll
kullog to draggle, to slog along
bandukol to saunter
baktat to lumber
koslat to rut, to stump
kaptat to hike
császkál to crawl
totyog to toddle, to waddle
suhan to glide
robog to dash
rohan to race, to scurry
kocog to jog
cselleng to dawdle
csatangol to maroon, to tramp
beslisszol to slide in, to slink in
elinal to tail off, to bolt,
battyog to shlep
bitangol to range, to roam
lopakodik to steal, to stalk
sompolyog to slither, to creep,
elkotródik to absquatulate, to cut away, decamp, to pack off
settenkedik to sneak
sündörög to trollop about
elódalog to mosey
csavarog to knock about
kóborol to trapes, to rove
Lézeng to loaf
ődöng to lounge, to hang around
lődörög to mooch about
vándorol to migrate, to trek, to wander
tekereg to squirm, to wimple
kóvályog to wobble, to meander
ténfereg to loiter
özönlik to stream
tódul to throng
vonul to shoal, to march, to parade, to troop
hömpölyög to roll
ömlik to flow
surran to slip
oson to sleek
lépeget to step, to strut
Ez már a javított vers? E1 kicsierélted már?
Kedves Kisbagoly! Itt nem az a kérdés hogy mi a megfelelő jelentése az adott szónak hanem az hogy hogyan tudod kifejezni pl.: /andalog to moon/ szerintem hold. De mindegy, igaz van több jelentése is de ez az adott szó hozza az értelmét. A magyar nyelv többrétű más nyelvekkel ellentétben mert azok eléggé egyszerűsítik a kifejezést és mondatokat.
Több külföldi ismerőseimmel beszéltem erről még jó pár éve, hogy a magyar nyelv körül ír, és nem egyszerű, kicsit szeret bonyolítani szavakat mondatokat. Nos erről ennyit.
Egy kis érdekesség:
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét “óangolnak” nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd’ 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
…és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: “a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): “Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: “Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Grover S. Krantz amerikai kutató: “A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: “Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: “…Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.” (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: “Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: “Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!”
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 – de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó
Köszönöm hogy hozzászólhattam!
Gabe
Hát én ezzel fogom megnyitni a gymet ekel mondanom de mindenkit megnyugtatok hogy olvasni fogom hát igy akkor nagyon tetszik és a Gymes azt jelenti hogy bulizni fogunk és minden évben van 1
Azért azt észrevettétek, hogy az egész oldalon egyetlen helyesírási hiba található, mégpedig Gyimóthy Gábor június 30.-i írásában? “kifeLYezéseket”
Csodálatos a Gyimóthy, a Faludy és a Bencze Imre-féle vers egyaránt! Viszont – bocsánat, én már csak ilyen hitetlen vagyok ilyen téren – nem hiszem el, hogy a fenti hozzászóló valóban Gyimóthy Gábor. Aki ilyen verset ír, aki a magyar nyelv szerelmese (ezt ő mondta magáról), költő, író, sok nyelven beszél, az nem vét olyan alapvető, éppen ezért szarvashibát, mint kifelyezéseket kifejezéseket helyett.
Aki pedig angol nyelvleckét ad nekünk – szintén fentebb – az – véleményem szerint, nem értette meg Gyimóthy Gábor versét, annak üzenetét, vagyis, hogy mennyire csodálatos a magyar nyelv, mennyire árnyalt, mennyi szinonima, mennyi rokon értelmű szó gazdagítja! Nincs még egy ennyire gazdag és szép nyelv, mint a miénk!
Üdv. Mindenkinek!
Tímea
Látod kedves Tímea, éppen erre szerettem volna rávilágítani… Sajnos, akik ezt az oldalt olvassák, azoknak fel sem tűnt az egész, tehát szögezzük le, ez a Gyimóthy nem az a Gyimóthy… Vagy nem az a személy, vagy nem az a nyelvész.
A vers mindenesetre csodálatos, csak azért találtam meg ezt az oldalt, mert én mail-ben kaptam meg, és rögtön feltüzelt… Gratulálok az eredeti írójának!
Kedves Kicsirigó !
Bármilyen szomorú, a hibát is én ejtettem. Talán elõtte sokat írtam valamilyen más nyelven. Világos, hogy a kifejezést j-vel kell irni. Ehhez nem kell nyelvésznek lenni (ami egyébként nem vagyok).
A guta majd’ megütött, amikor egy tavaly megjelent könyvemben ezt találtam: Kazinczy idelyén (én eredetileg ezt írtam: Kazinczy idejében). Sajnos nem ellenõriztem a szöveget, mert azt hittem, az ímélen elküldött anyagon nem változtatnak. Most kiderül, hogy egy ilyen szarvas hibát én is elkövethettem volna ! Kénytelen leszek mostantól, a hibát elkövetõt enyhébb gondolatokkal átkozni.
Viszont a Nyelvleckét tényleg én írtam. Kattints az alakuló honlapomra:
http://www.nyelvkritika.hu (amelyen még csõstül vannak hibák)
Köszönettel a fölfedezett hibáért
Gyimóthy Gábor
Tisztelt Gyimóthy úr!
Megtisztelve érzem magam, hogy egy ilyen nagy ember (mert számomra a költők és írók azok) válaszolt nekem…
Átolvasva az Ön honlapját, már tisztában vagyok azzal, hogy valóban Ön az, akiről beszélgettünk… Elnézést kérek az írásomért, valóban mindenki véthet ilyen hibát ( betudom ezt a hajszolt életvitelnek), de én is a magyar nyelv szerelmese vagyok, így rögtön szemet szúrt az elírás.
Át fogom olvasni a nyelvkritika c. oldalt, sőt az Ön összes műveit is, hogy ezen vers megalkotójának még nagyobb tisztelője lehessek!
Hogy mégse maradjak teljes anonimitásban,
üdvözöl és további szép verseket kíván :
Ervin
Ui:
A “szarvashibát” is egybe kell íni…
Üdv mindenkinek, csak most találkoztam ezzel a verssel, egyszerűen elbűvölő!
Nagyon tetszik még sokszor el fogom olvasni.
Két megjegyzés:
@Kicsirigó: a költőnek megvan a szabadsága a nyelvfaragáshoz, habár rímek miatt használhatja nem egy hozzászólásban, de mindenki hibázik (kivéve a Teremtő)
@Kisbagoly: most írd be egy szótárba sorba azokat az angol szavakat és mindegyikre kapsz egy csomó jelentést, hát ez az egyszerű különbség a két nyelv között, míg nekünk egy dologra van 20 kifejezésünk az angol 20 dologra használ egyet, és én ennek örülök. Utálom, hogy a globalizáció miatt bele kell szőni az angol szavakat a magyar mondatokba, a mai fiatalok sajnos egyre gyakrabban teszik.. talán az ilyen versek elgondolkoztatják majd őket
szép napot mindenkinek!
Tisztelt Olvasók!
Szerintem nagy hiba ezeket a rigmusokat versnek tekinteni és, főleg, egy lapon említeni Faludy György költeményével. Ráadásul a magyar nyelvet elfogultan, ezért hibásan védi mind a kettő. Nem lehet és nem szabad az egyik nemzet nyelvét a másikéhoz hasonlítani, mert mindegyik nemzeti nyelvnek – sőt, a mesterségeseknek is – megvan a maga szépsége vagy értéke. A jó szülő is úgy szereti és segíti a saját gyermekét, hogy közben látja annak hibáit, és értékeli a másik gyermekének értékeit.
Nem tudom,hogy most melyik vers kering, az igazi,vagy a hibás.Ettől függetlenül nagyon élveztem,és én is továbbküldtem sok ismerősnek, barátnak.Kérem,amennyiben fellelhető az eredeti,szíveskedjenek nekem is továbbítani.
Nagyon orulok, hogy ratalaltam erre az oldara!
Sajnos nem emlekszem ki forditotta. Arany Janos Shakespeare forditasait nagyon szeretem…
A ‘Nyelvlecke’ cimu verset evek ota ismerem, rendszeresen olvasgatom. 6 eve kulfoldon elek, igy kulonosen szukseget erzem a magyar nyelv orzesenek. Angolul es nemetul jol beszelek, mindketto elbujhat a magyar mogott. Az orosz es bolgar neylv is szep, am megis mas. Azert az is igaz, hogy ‘Tatjana levele Anyeginhoz’ eredetiben nagyon szep, szebb, mint az altalam szinpadrol ismert forditas
Buszke vagyok az anyanyelvemre! A ‘megmagyarazom’-hoz hasonlo az ‘egeszseg’- szeretettel ajanlom figyelmetekbe! Sokretu jelentesenek nincs parja.
Most latom, hogy ekezetek nelkul irok…a magyar billentyuzetet akor hasznalom, amikor forditok.
Szeretnem en is megkapni a vers eredeti valtozatat, amennyiben lehetseges.
Koszonom szepen! Kati
Üdv Mindenkinek, és nagyon köszönöm ezt az oldalt!
Elküldtem ismerőseimnek is a linkjét.
Csodás dolog a kapott talentumot közkinccsé tenni!
Gyimóthy Gábor honlapjára klikkelve olvasható a vers, belinkelem, ne kelljen az újabb olvasóknak keresni:
http://www.nyelvkritika.hu
Szép magyar anyanyelvünkről: igazi kincse briliáns megalkotásán túl, amit a köznapi ember igazán érez, észrevesz, az a hangulata. Sokszor, ha belegondolunk, elég egy nem gyakran használt szó, és máris szinte meg tudja változtatni a nap hátralevő részének minőségét.
Amit én hiányolok belőle: az egymás iránti tiszteletet nem szorgalmazza, míg ez a német és angol nyelvben jobban jelen van.
Ha belegondolunk, egy kevésbé udvarias ember is jelentősen intelligensebben nyilvánul meg ezen a két másik nyelven, – mint magyarul, ha beszélünk, – mert a nyelv mintegy kötelezi rá.
Továbbra is szívesen látogatom majd az oldalt, Zsánna
Kedves Kicsirigó, s Mindenki!
Bőven találtam hibát az oldalon az “ly”-on kívül is! Javaslom, ne csak csodáljuk, műveljük is anyanyelvünket! Igaz: a rigmus rigmus — játék, a vers viszont vers — művészet! Ne keverjük a kettőt, mert így elmocsarasítjuk hőn imádott műveltségünket. Romhányi sem költő, csak “rímhányó” — annak tán legnagyobb lángelme, de nem művész. ( A szakmát keni-vágja zsigerből, de az Isteni tűzhöz legföllebb ha melegedni jár, ő annak nem szikrája-lángja.)
A nyelvek igaz összehasonlítását nem lehet érzelmekkel, pláne nem indulatokkal végezni. Az sem árt, ha némi szakismeret is rendelkezésünkre áll, mondjuk vagy egy tucat nyelv ALAPOS ismerete. Magyar nyelv ügyiben tudom ajánlani Czuczor Gergely örökbecsű művét; az Arkánum ( nem tudom, hogy írják) kiadónál CD-n megjelent. Varga Csabáról sok érdekeset hallottam, elolvastam a világhálón néhány írását, s arra jutottam, ő sem józan, tudós alapon magasztalja magyar nyelvünket: nem teszi próbára elvét, így viszont csak elméletet gyárt, nem a tudományt gazdagítja. Mért nem lehet a magyar nyelvhez a Czuczor féle józansággal nyúlni, mért nem próbálja senki úgy, mint Kodály, Bartók, Lükő stb. a zenével tették? És itt van a legújabb is: Juhász Zoltán A zene ősnyelve című munkája ( Varga Csaba adta ki, hála ezért néki). Józan, tudományos módszerrel megmutatta a magyar kultúra “fölényét”. Tudtommal nem talált benne hibát senki, pedig előbb a világ leghíresebb zenei szaklapjában tette közzé angolul, ahol már a megjelenés is több szaktekintély jóváhagyásával lehetséges.
Nem mellesleg: Shakespeare a XIV-XV. században élt. A tisztelt hozzászóló tud-e óangolul, s tudja-e, mekkora a különbsége a cambridge-i angolhoz képest?
A hozzászólók melyike tud élvezni verseket idegen nyelveken? Van itt valaki műfordító? Weöres Sándor Isten tudja, hány nyelven beszélt, írt, játszott: valaki tud-e olyan megnyilatkozásáról, melyben a magyart a többinél följebb magasztalta?
Zokon ne vegye senki megnyilatkozásom: számgépes analfabéta vagyok, mégis fontosnak éreztem hozzászólni, mert az anyanyelvemet szent ügynek tartom, de az igazságot is! Nem tartom kizártnak, hogy a nyelvek Juhász Zoltán-i összeméréséből hasonló eredményre jutnánk, mint ő a zenével kapcsolatban tette, de akkor fogjunk hozzá alaposan, józanul. Ismerjük meg az összemérendő nyelvek saját belső rendszerét, gazdagságát, csináljunk megfelelő alaposságú adattömböket, ismerjük fel az összevethetőség feltételeit stb-stb., s csak ha ennek végére értünk, akkor vonjunk le értelmes következtetéseket. Addig viszont ne magasztaljunk semmit semmi más rovására, mert ezzel Isten, s így legfőképp önmagunk ellen vétkezünk.
Az igazi szeretet sohasem valami ellen szeret, hanem önmagában valamit. Szeressük,ápoljuk örökségünket a nélkül, hogy közben a másokéit becsmérelnénk! Nem a beszédünk tesz magyarrá, s emberré, hanem a tetteink! És éppen ezért, csak akkor maradhatunk fenn e világban, ha a ránk bízott tálentummal legjobb képességünk szerint sáfárkodunk. Olvassátok Lao-cét: “…a magát dícsérő nem lesz dicső…”, a kiváló ALÁZATOS, testvéreim, ezt kérlek sose feledjük! Szeretettel üdvözlöm kedves mindannyiukat:
Szűcs Gergely
pásztorműves