A mai napon olvastam valamely weboldalon, hogy itt az új Skype 4.2, és ezentúl HD videót is fog támogatni, konkrétan 720p (1280×720 pixel) felbontásban. Mondom ez nem is rossz, már úgy is megfordult a fejemben egy jobb webkamera vétele, ráadásul az internetkapcsolatom is elegendő hozzá, teljesíti a minimum 1 megabites uploadot. Persze kamera még nincs, de a bevált programokból általában azonnal fel szoktam tenni az új verziókat, mert ezek gyakran nem publikált hibajavításokat is szoknak tartalmazni. Nálam a Skype ezen megbízható programok családjába tartozik, a mai napig nem volt vele negatív tapasztalatom.
Természetesen valaminek mégis történnie kellett, máskülönben ezek a sorok soha sem születtek volna meg. A dolog pedig a következő, nem lehet a Skypot eltüntetni Windows 7 alatt a tálcáról, azaz nem lehet a “háttérben” futtatni és igény esetén az értesítési területről újból megnyitni. Nem vagyok híve az értesítési terület használatának, de mivel a Skype egy olyan program amely nálam állandóan fut, de csak ritkán használom, örülök neki, hogy eltüntethetem. Nincs szükségem rá, hogy Alt+Tab, vagy Win+Tab használatakor galibázzon nekem.

Sajnos az a helyzet, hogy a fejlesztők nem így gondolták. Szerintünk minden Windows 7 felhasználó birka és jó lesz az így nekik. Sajnos azokról, akik nem egész nap csak a Skype előtt ülnek valamiért megfeledkeztek és így van a Skypenak mától hivatalosan egy új, zseniális tulajdonsága van, a becsukás (X) és minimalizálás (_) gombok funkciója egy és ugyanaz – a program fut tovább a tálcán (Taskbar). Ha a programot ténylegesen ki akarjátok kapcsolni, akkor az értesítési területen (Notification area, jobb oldalon az  óra mellett) kell a programra kattintani és úgy kilépni. Logikus, ugye? nem beszélve arról, hogy ha már rákényszerítették az emberekre a tálcán való használatot, akkor miért is kell egy időben az értesítési területen világítania ennek az otromba zöld ikonnak?

This is not a bug, it’s a new feature.

Végignéztem a program összes menüjét és beállítását és az adott tulajdonság (“feature” a fejlesztők szerint) nem állítható és nem változtatható. Ezután rákerestem, és végül két lehetséges megoldás léteznik:

1. Az első, amelynél viszont nem garantált, hogy a Skype hibátlanul fog működni, ez pedig az úgynevezett kompatibilitási üzemmód (Compatibility mode) használata. Ezt úgy lehet bekapcsolni, hogy a tálcán futó Skype program ikonjára rákattintunk jobb egérgombbal, majd a kiugró kis menüben a Skype-ra megint jobb gombbal és kiválasztjuk a “Tulajdonságok”-at (Properties). A megnyíló ablakban kiválasztjuk a Kompatibilitás (Compatibility) lapot/kártyát/menüt/gombot (minek hívják ezt magyarul?), majd kipipáljuk a “Futtatás a következő kompatibilitási üzemmódban:” (Run this program in compatibility mode for:) mezőt, majd az alatta aktívvá vált legördülő menüben kiválasztjuk a “Windows Vista (Service Pack 2)”-őt. Azután a beállításokat elmentjük, és ha legközelebb a tálcán elhelyezett ikon segítségével indítjuk a Skypeot, akkor már lehetőségünk lesz minimalizáláskor a tálcáról eltüntetni a programot, mint ahogyan az a 4.1-es verzióban volt lehetséges.

   
   Amennyiben különböző helyekről szoktad indítani a Skypeot, vagy automatikusan indul a géped bekapcsolása után, javaslom a leírt beállításokat a tálcán lévő indítóikon helyett, a C:\Program Files\Skype\Phone\, illetve 64 bites rendszer esetén a C:\Program Files (x86)\Skype\Phone\ elérési utakon megtalálható Skype.exe indítható programfájl tulajdonságaként beállítani.

2. A második megoldás az egyszerűbb. Távolítsd el a gépedből a 4.2-es Skypeot, és telepítsd a újból a 4.1-es verziót. Letölthető itt.

U.i.: Szilinek köszönöm az arab magyar Windows 7-ben használatos pontos magyar kifejezések elküldését.

Share on Facebook

Idáig dícsértem az Orange Fibernetet, de nagyon kezd átbillenni a mérleg anyázásba. Az ok egyszerű, megint nem műküdik a net. Azaz működik, de nem mennek a külföldi oldalak, csak néhány szlovákiai oldal működik, plusz azok amelyek amelyek a saját szerverről futnak (mint pl. ez az oldal is). Idegesítő, főleg ha nappal van ilyen gond. Tisztában vagyok vele, hogy időnként vannak kiesések, de utóbbai időben ez nem az első, nem beszélve arról, hogy az éjszaka is már gondjaim voltak a Quake Live játszása közben, amikor időnként Connection interrupted feliratok szakították meg a játszást néhány percenként 10-20 másodpercre. Először azt hittem, hogy a Quake a ludas, mert elvégre ping probléma nem volt, de úgy néz ki, hogy ez volt az előszele a mai szolgáltatáskiesésnek. Azt, hogy valami komoly gond van narancséknál a SIX MRTG grafikonjai is igazolják, amely szerint az Orange mai adatforgalma jelentősen alacsonyabb, mint más napokon.

Látszik, hogy a forgalom a szokásosnak majdnem a felére csökkent

Ezek után nem tudom mi tévő legyek, mert éppen nemrég kezdtem el tervezgetni, hogy a szervert véglegesen itthon hagynám, azzal, hogy 50/50Mbps vonalon futna. Ezek utén erősen meggondolandó, hogy kellene egy backup vonal is, ami természetesen megint pénzbe kerül. Meglátom mi lesz, remélem kapok magyarázatot arra, hogy miért nem ment az internet.

[update]

Közben visszahívtak Orangeból, és megerősítették, hogy a nemzetközi kapcsolatukkal van gond és az összes kliensüket érinti. Köszönöm, de erre rájöttem magam is, ezért kár volt a telefont emelni, inkább arra kellene koncentrálni, hogy képesek legyenek fogadni a bejövő hívásokat, mert én azonnal hívtam és már így is át lettem irányítva a 939-es vonalról a 905-ös operátoraira (gondolom pont a sok bejövő hívás miatt).

[update2]

Délutánra megint működött a nemzetközi kapcsolat. Állítólag a France Telecomnál volt a gond és jelenleg a GTS-en keresztül megy a nemzetközi adatforgalom. Ha így van, akkor elég gyorsan sikerült reagálniuk és megoldaniuk a dolgot. Remélem ezentúl lesz egy jobb backup tervük is a hasonló esetekre.

Share on Facebook

A ma délutáni posztomban belinkeltem egy “videót”, ami a Sub Bass Monster zenekar egyik dala a szlovákiai magyarok egyik kedvenc politikusáról. A YouTube-on felvetettem annak lehetőségét, hogy lefordíthatnánk a dalt szlovákra és többen visszajelezték, hogy tetszik nekik az ötlet, sőt ha minden igaz, akkor időközben már az angol fordítás is elkészült. Íme az én szlovák verzióm, amely nem rímel, de így legalább a szlovákok számára is érthetővé teszi a dalt:

Sub Bass Monster: Mista Slota

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Keď som o tom prvý krát počul, myslel som si že to je vtip,
ale ako vtip to je trochu drsné, veď tu nie je reč iba o nejakom náčrte.
Slovo, čo slovo, toto nie je zákon, ale potupa,
pre toto ani nie je vysvetlenie, pekné 21. storočie.

My, prečo práve my máme byť tí, ktorí aj toto prehltnú?
A veľká Európska Únia to veruže iba nečinne sleduje.
Síce po Trianone som aj čakal že toto sa stane,
a pravdou je že problému nepomôže ani to ak sa po minulosti obzerať budeš.

Už iba to chýbalo, aby jazyk rozdriapali,
veď od tohto národa už takmer všetko vzali.
Hoci nás spája verbálna pupočná šnúra,
ó, predovšetkým tento zázračný maďarský materinský jazyk.

Mocenské vojny, no a politická taktika,
v zhode žijúce národy sa im podarilo vyštvať proti sebe.
Národ je poranený, je veľa sliniacich svoriek,
z vnútra ho žerú červy, zvonka vlci.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Mohol by si sa spýtať, čo ja môžem spraviť proti tomu,
môj plán, ktorý som vymyslel nie je moc zložitý,
napísal som iba jednu pieseň, ale vo vlastnom jazyku
môžu ma dať vypočuť každému, ale umlčať nemôžu.

Tento prekliaty jazykový zákon problémom len priťažuje, ktoré nám odtrhnutím prišili.
Aj keď sa mi to nepáči zovretým srdcom hovorím,
nakoľko väčšina nášho národa nikde nie je doma.
Veľa Slovákom iba Maďar, niekoľkým Maďarom iba Slovák,
Drahí bratia z Hornej zeme teraz kam ďalej?

Život bude takto tvrdý, ale čoho sa naozaj bojím to sú dôsledky,
lebo príkladom sa budú pozerať Podkarpatská Rus, Sedmohradsko a Vojvodina.
S Maďarmi sa všetko môže? Nie, ale predsa to spravili!

Ukážte riadny príklad, lebo Boh všetko vidí,
svoju krajinu majte rád tak, aby ste iným neublížili.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Ó, Mista Slota, viac dávajte pozor na to, čo robíte,
hej-hej, nebuďte hlúpy!
Materinský jazyk je každého srdečné právo,
odobrať ho nemôžete nikdy, ale nikdy.

Igen, ez még így egy nagyon nyers fordítás, gyakorlatilag csak soronként fordítottam le a szöveget, ezért ha valakinek javaslata van jobb szavakra, esetleg le tudja fordítani úgy az egyes részeket, hogy azok rímeljenek, akkor szívesen fogadom, sőt várom a jobb javaslatokat a hozzászólásokban. Természetesen mindenki aki besegít a szöveg bármilyen csiszolásába (elég egy jobb szó, vagy kifejezés) fel lesz tünteve alatta mint a fordítás egyik szerzője. Magát a szöveget tovább lehet terjszeteni, de kérem feltüntetni az eredeti forrást (ezt az oldalt).

Share on Facebook

Ugye volt ez nemrégiben az MKP által mozgósított nyelvtörvény elleni nagygyűlés, volt a Sólyom-ügy, megy az anyázás is mindenhol, sőt már anyámnak is elkezdte bökni a csőrét a dolog, pedig ő ezekre a politikai dolgokra nem szokott reagálni. Egy szó mint száz, itt van ez a politikai balhé, áll a bál, kiélezett a magyar-szlovák, illetve szlovák-magyar viszony, kinek hogyan tetszik jobban. Aki azt várta, hogy írni fogok róla, annak csalódást kell okoznom. Ez nem az a front, ahol érdemes volna a muníciót pazarolni, az egészről megvan a saját véleményem és azt kell, hogy mondjam nem csak a szlovák fél a bűnbak.
Amiért mégiscsak most írok a dologról, az az alábbi “videó”. Nem száz százalékos, de azt hiszem, hogy a Sub Bass Monster a Mista Slota című kis dalában nagyon jól megfogalmazta az én véleményem lényegét is és ez így messze-messze többet ér, mint az amit az egész ügyben az MKP produkált az elmúlt hetekben.

Jó volna, ha ez most minél több emberhez eljutna. Ezért is tettem most ezt ki ide.

Viszont van egy dolog ez mellett amiért különösképpen csalódott vagyok, az pedig az, hogy a politikai pártokat leszámítva a szlovákiai magyar hip-hop szubkultúrát alkotó emberkék voltak az egyedüliek, akik képesek voltak tenni is valamit. Ezzel szemben ott a SZMAZE (Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete), amely a szokásos “mi nem politizálunk” mondattal elintézte az egészet, pedig nagyon is érdekelt kellene hogy legyen ebben a dologban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy SZMAZE feliratos magyar zászlókkal kellett volna kimenni tüntetni, de szerintem kellett volna csinálni valami zenei megmozdulást, vagy ha azt nem, akkor legalább lehetett volna egy nyilatkozatot írni, nem megint csak elsiklani a dolgok felett. Elvégre ezért szervezet a SZMAZE és dolga lenne a szlovákiai magyar zenészek érdekei képviselni. Persze, megint túl naív vagyok…

[update]

Azért nem csaj a magyarok tudják megmondani a frankót, itt van a SME egyik embere, Tomáš Hudák is, aki egy jó kis klippet készített.

Forrás: tv.sme.sk

Share on Facebook

Szeretek zenét hallgatni, de nem vagyok az az ember aki eredeti CD-ket vásárolna. Ennek oka egyszerű, egy szlovákiai átlagember fizetéséhez képest drágák. Nagyon drágák. Ennek ellenére van itthon talán négy eredeti CD-m, amelyeknek egy részét koncerteken vettem megfizethető áron. Ezekhez ma érkezett meg a Royal Mail lenyomatával (igen, úgy néz ki, hogy Angolroszágban a pecsétet már felváltotta a lézernyomtató) egy boríték, benne dupla CD az ez év júniusi pozsonyi Depeche Mode koncert felvételével. Húsz fontba fájt, és tízért már le is tölthettem volna, de végül úgy döntöttem, hogy megveszem megfogható koncertlemezt. Nem tudni, hogy valaha még lesz-e szerencsém eljutni Depeche Mode koncertre és inkább legyen róla egy emlékem.
Ha pedig megvan a CD nincs akadálya annak, hogy meglegyen digitális formátumban, ráadásul így nem kell valami tömörített MP3-mal szenvednem, amelyen még DRM védelem is lehet, hanem egyszerűen számomra ideális minőségben és formátumban (FLAC) bejátszom a PC-be. Első lehallgatás után ezt meg is tettem, a második körben már a CD-ROM búgása nélkül hallgatom a koncertet.
Nagyon jó így utólag visszaemlékezni. Ha összejönnek majd a tervek, akkor majd ennek a felvételnek az alapjaira készítünk pár emberkével egy amatőr felvételekből álló koncertvideót is. Az általam készített egyik videóval már próbáltam összevetni a lemezt és boldogan konstatálhatom, hogy egyezik, tényleg a pozsonyi koncert felvételei.

Share on Facebook

Kezdjük azzal, hogy ez az első, és valószínűleg egyben az utolsó augusztusi bejegyzés. Utoljára pont egy hónapja írtam (véletlen egybeesés). Sajnos az elmúlt hetek kicsit unalmasan telnek és egyre kevesebb dolgot tartok említésre méltónak. Ez a mai is csak amolyan nyárvégi feeling poszt.
Az van, hogy ma délután kisétáltam a közeli főutak kereszteződéséhez, amelyet péntek este lezártak, hogy a mai napon újraaszfaltozva hétfő reggel megint a szokásos forgalom része legyen. Hihetetlen, hogy Szlovákiában képesek egy kereszteződést egy hétvége alatt megcsinálni, azzal, hogy ebből legalább egy nap az aszfalt kihűlési ideje. Ilyenkor kezd kíváncsivá tenni, hogy a lakótelep végén levő körforgalom miért készült három hónapig. De most térjek vissza ahhoz, amit írni akartam. Napnyugta volt, kellemes, de már érezhetően nyárvégi idő, 20 fok körüli esti hőmérséklettel. Forgalom gyakorlatilag semmilyen, idilli lakótelepi nyugalom, mint hogyha vidéken lennék, csak néhány autós fordul vissza a lezárt kereszteződés előtt. Ezek az autósok amúgy érdekes páciensek, merthogy az összes odavezető kereszteződésben ki van téve a tábla, hogy a kereszteződést lezárták. Elképesztő, hogy mennyien nem figyelik és olvassák a táblákat. A legjobb volt a nyugdíjas papa kis Twingoban ülve, amint a lehúzott ablakon keresztül anyázva szidja a nem is tudom kicsodát. Pedig elég lett volna elolvasnia a táblát az előző kereszteződésben. Mindegy, ment néhány száz métert a saját hülyesége miatt potyába.
De térjünk vissza a vidékhez. Éreztem azt az illatot, amit az esti kerti és ház körüli öntözés után lehet érezni. Gyerekkoromat juttatta eszembe. Furcsa volt Pozsonyban érezni, főleg hogy egy héttel ezelőtt Nemesócsán voltam egy kis PC szerelős rokonlátogatós hétvégén, és ott semmilyen “szagemlékem” nem volt. Erre fel Pozsonyban van olyan, ami vidékhez kapcsolódik. Értitek ezt?
Amúgy az a hétvége érdekes volt. Péntek és szombat esti is kimentünk a helyi vendéglátó ipari egységbe, amelyet a helyiek körében Cuki névre hallgat, de a cukrászdához már nem sok köze van, inkább amolyan harmadik, vagy negyedik osztályú kocsma. Első bekanyarodva minket az utcába verekedés fogadott. Vicces volt, hogy unkatestvérem még az autóban mondta, hogy ki kivel és miért bunyózik. Gyorsan terjednek a hírek, néha még gyorsabban is, mint kellene. Elég szar lehetett a srácnak akinek a csaja félrekúrt és a fél falu hamarabb tudta mint ő. Aztán duplán szar lehetett, hogy azzal a sráccal akart bunyózni aki súlyban 2x nagyobb volt. Ej, jól indult az este. Sajnos a folytatás annál unalmasabb volt. Sör ihatatlan, zene hallgathatatlan (de ha a helyieknek az tetszik, ám legyen), szórakozni nem volt kivel,. csak Éva unokatesómnak csapta ott a szelet egy félig helyi gyerek.
A szombati este már érdekesebbnek ígérkezett, Éva barátnőivel voltunk kint. Kicsit pörgősen kezdtem az estét a körték számát illetően, majd folytattuk a szórakozást egészen reggelig. Elfogyasztott körték száma ismeretlen, de eggyel több, mint amennyit meg kellett volna innom. Ezzel megerősítettem saját önismeretemet illető tapasztalataimat is. Éreztem, hogy mikor van az amikor meg kell állnom. Életemben először nem tartottam be és reggel a gyomrom ezt meg is bosszulta rajtam. Jogosan.
Ez után hétközben majdhogynem semmit sem csináltam. Voltunk egyszer volt kollégáimmal kártyázni, vettem egy új 1,5TB Samsung  HD154UI merevlemezt mert, az egyik 750GB-os (HD753LJ) a S.M.A.R.T. szerint haldoklik, elmentem csütörtökön misére amely nagyszüleimnek volt ajánlva és máris péntek volt.
Ha Bc. ünneplés ürügyén nem találom ki, hogy menjünk inni valamit otthon ülök egész nap, de végül Misiék kitalálták, hogy menjek hozzájuk, aminek grillezés lett a vége. A grillezett disznó hús finom volt, kellemes este volt. Elfogyasztottunk közben egy üveg Fütyülős Mézes Meggy pálinkát amelyet az utóbbi időben kezdek előnyben részesíteni a körte előtt. Egyedüli baja, hogy nálunk nem kapni és mindig Magyarországról kell hozatnom. Hajnali kettőkor hazaértem, és mentem készülődni Pali haverom esküvőjére.

Maja és Pali már férj és feleségként

Az volt a terv, hogy elmegyek második fotósként fotózni velük Ausztriába egy kastélyhoz, amit két héttel korábban voltunk megnézni. Sajnos reggel 6-kor elkezdett esni, szóval a fotózásnak lőttek. Kicsit sajnálom őket, mert előtte 2 héten keresztül jó idő volt és pont aznap reggel kellett elromlania, de nem lehetett semmit sem tenni.Végül a fotózás megvolt máshol és nekem elég volt csak délután az uzsonnára mennem, szóval alhattam még előtte kb. 3 órát. Maga az esküvő annak ellenére, hogy nem volt vőfély, majdhogynem gond nélkül végbement, buli is jó volt és a fotózás mellett most megengedhettem magamnak azt, hogy alkoholt is fogyasztok. Ittunk is az ifjú pár egészségére nem is egyszer, örömanyával és örömapával is külön-külön, és annak ellenére, hogy a bárnál tisztességesen fogyott a tömény, senki sem volt rosszul. Én is tudtam mikor kell abbahagynom, szóval ma “reggel” minden gond nélkül képes voltam táplálkozni is. Kicsit büszke vagyok magamra.

Share on Facebook

Már jó ideje megy a szövegelés, hogy milyen újdonságokkal jönnek elő Nikonék a nyáron. Volt szó D400-ról, új fix fókusztávolságú lencsékről és sok másról, de végül csak néhány dolog igazolódott be.
Bejelentették a 70-200/2.8 VR II-t, ami az előző javított utódja. Sokan panaszkodtak, hogy az előző FX érzékelős gépvázakon vignettált, illetve a széleken nagyon életlen volt a kép. Ha minden igaz, ezt most javították és most már 14 millimétertől egészen 200-ig F2.8-as fényerő mellett működhetnek a profik. Bevallom, kellene a cucc nekem is. Ezt leszámítva a többi újdonság az DX-es tábort érinti.
D300 helyett itt a D300s, amely tud ezentúl videót is, állítólag autófókusszal. Erre az utóbbira nagyon kíváncsi vagy, előbbitől pedig félek. A videó HD felbontású, de  “csak” 720p, ami a Canon 5D Mark II zseniális 1080p videója mellett kicsit eltörpül és a D90-es videóját ismerve félek a minőségtől. Következő újítás a a CF kártya szlot mellett megjelent SD kártyát is befogadó szlot, ami adatbiztonság szempontjából jól jöhet, vagy éppen annak köszönhetően nem az egyik legrosszabb pillanatban kell kártyát cserélni (mint ahogyan az nekem megtörtént a múlt hét szombati esküvőn). Szintén gyorsult a szekvenciális fotózás 6-ról 7 fps-re, ami talán nem olyan fontos, merthogy akinek nagy sebességre volt szüksége, az úgy is megvette a géphez a markolatot, amellyel 8 fps a tartható sebesség.
Ezzel a D300s le is volna tudva, de jött még egy új váz a D3000. Nem gondoltam volna, lesz még egy 10 megapixeles váz. Gyakrolatilag egy kicsit felújított D60-ról van szó, amely megkapta a Multi-CAM 1000 11 pontos fókuszrendszert és egy 3 colos, de nem nem VGA felbontású kijelzőt és egy a kezdő felhasználók számára kitalált “mit akarunk fotózni” menüt.
Legvégül pedig van még egy “új” objektív, a 18-200/3.5-5.6 VR II, amelyben a gyártó az előző típus sokat kritizált hibát javítja, mint pl. a teljes ráközelítéskor lötyögő tubust és állítólag javítottak valamit a lencséken is. Ha igaz (amiről biztosan meg lehet majd győződni valamilyen tesztben), akkor egy jó kis társa lehet ez az objektív bármely DX-es váznak. Egy D300s-t használva egy megfizethető univerzális munkaeszköz is lehet. FX-es olcsóbb (nem F2.8-as fényerejű) univerzális zoom objektívet sajnos nem kaptunk.

Share on Facebook

Aki tömegközlekedik Pozsonyban, vagy más városban, tudja hogy a hajléktalanok problémás emberek. Alapvető gond, hogy feketén utaznak, gyakran ittas állapotban vannak és nem ritkán összekoszolják a járműveket is. Ehhez természetesen hozzájön az is, hogy általában nem éppen rózsaillatúak, így a többi (általában) fizető utasnak kellemetlenné, vagy elviselhetetlenné teszik az utazást. Ha jön az ellenőr, az vagy letessékeli a buszról, vagy nem. Azoknak nincs kedvük foglalkozni velük, mert tőlük pénzt úgy sem látnak, mennek inkább a többi utast zaklatni. És tudjátok mi lehet ettől még rosszabb? Szóval itt van ez a “csövesprobléma”, amellyel tenni kellene valamit. Mivelhogy társaságuk a buszon (és általában máshol is) számomra szintén kellemetlen ma úgy döntöttem, hogy teszek is valamit és nem csak az orrom alatt fogok morogni

(fotó: imhd.sk)

Történt ugyanis, hogy ma délután pár perccel délután 4 óra előtt a városba utaztam a 202-es trolibusszal. Aránylag kevesen voltak benne, ilyenkor az emberek többsége a belvárosból kifelé utazik. Napsütéses nyári nap volt, szóval a buszban uralkodó klimatikus körülmények majdnem olyanok rosszak voltak mint egy üvegházban. Ilyenkor a gazdasági válság idején ha nem akarunk taxira költeni, marad a busz, troli és villamos és egy kis szenvedés a hőségben. Mivelhogy ovis korom óta utazásaim túlnyomó részét csuklós Škoda 15 Tr trolival teszem, tudom, hogy hova érdemes ilyenkor nyáron állni, vagy ülni. Választásom a csuklóra esett, ott is úgy, hogy a lehető leghuzatosabb helyen álljak. Két buszmegállót mentem, amikor arra lettem figyelmes, hogy két kicsit barnább bőrű (biztos sokat volt napon) állampolgár szált be, és furán dülöngtek a busz hátuljában, majd egyikük jött lassan előbbre és közben minden emberhez odahajolt és láthatóan zaklatta őket valamivel. Mint kiderült az nem éppen tiszta ruházatú, törött kezű ittas, vagy drogok hatása alatt levő fiatalember kéregetett. Tőlem is húsz centet akart, és annak ellenére hogy határozottan elküldtem, illetve szóltam neki, hogy szálljon ki, 15 másodpercig ott lihegett a nyakamra, majd folytatta a kéregetést a többi utasnál. Volt néni, aki beszólt neki, hogy menjen dolgozni (az most mennék én is…), de a nem tágított, ment végig sorban az összes utason. Ekkor felmérgesedtem, odamentem az ajtóhoz és 4x lenyomtam a vészjelző gombot, amire a sofőr azonnal lelassított, majd egy szélesebb útszakaszon megállt. Én előrementem, megmondtam, hogy én nyomtam meg a gombot és megkértem, hogy tegye le a buszról a kéregetőket, akik ekkor már megint mindketten hátul voltak. Hátra ment, kinyitotta kézzel az ajtót és leparancsolta őket a buszról, majd kinyitotta még hátul a tetőablakot, amely zárva volt. Előre jövet több ember (köztük én is) megköszönte neki, hogy kitette ezeket az embereket a buszból, majd visszaült a fülkéjébe és 1 perc késéssel folytattuk utunkat.

Tisztában vagyok vele, hogy a vészjelző megnyomása részemről nem volt teljesen ideális megoldás, mert az tényleg vészjelzésre szolgál, de abban a pillanatban látva az emberek arcán azt, hogy mindnyájan kellemetlenül érzik magukat ez látszott a legegyszerűbbnek és legeffektívebbnek. Szerencsére a 202-es járat 6636-as jelzésű troli sofőrje is vette a lapot és megtette azt, ami amúgy ilyenkor a dolga. A buszokban kiakasztott utazási szabályzatban (sajnos nem tudom mi a pontos neve) és le van írva, hogy a sofőr kiutasíthat a buszból olyan embert aki viselkedésével, vagy koszos öltözékével terhére van a többi utasnak. Szóval jogilag is teljesen korrekt a dolog.

Tudom, hogy ez csak egy kis csepp a tengerben és két negatív főhősünk visszasétált a megállóra, majd felszállt a következő trolira, de ha ezt amit én ma eljátszottam mások is megteszik, egy idő után eljuthatunk arra a szintre, hogy nem fog kellenünk büdös és koszos hajléktalanokkal osztoznunk a busz amúgy is kis belső terén, és tiszta, nem pedig lehányt és levizelt ülésekre ülhetünk. Elvégre a tömegközlekedés nekünk van, ezért védjük meg, érjük el, hogy ne legyen érdemes autóval/taxival utazni!

Share on Facebook

Múlt hétvégén voltam egy esküvőt fotózni, ahol gyakorlatilag 12 órán keresztül majdnem egész idő alatt kezemben volt a fényképezőgép portré markolattal, vakuval, ahogy illik (2-2,5 kg). Azt hiszem az esküvő és minden körülötte rendesen teljesen rendben volt, viszont éjfél után arra lettem figyelmes, hogy egy kicsit fáj az hüvelykujjam oldala és megkeményedett rajta a bőr. Konkrétan azon a helyen ahol a D700-as hátulján van egy az ergonómiát javító kis kiálló rész, ahol hüvelykujjal lehet “támasztani” a gépet. Mivelhogy majdnem egész idő alatt a kis 35/2-est használtam, amelyet olyan kicsi, hogy fotózás közben nem igen lehet alulról kitámasztani, gyakorlatilag egész idő alatt csak jobb kézzel tartottam a fényképezőgép súlyát. Tanulság nincs, egyszerűen el kell fogadni, hogy még a legjobb ergonómiájú fényképezőgépek is tudnak hosszú fotózás után kényelmetlenek lenni.

Share on Facebook

Előrebocsájtom, hogy nem voltam ott a Trencséni Pohoda fesztiválon, ami végső soron szerencse is, mert lehethogy én is ott feküdtem volna a sátor alatt, de a sajtó tudósításait figyelve egy dologban kellemesen csalódtam ma. Annak ellenére, hogy milyen szerencsétlenség történt és, hogy le kellett fújni az egész fesztivált és több tízezer ember szórakozása szakadt félbe (persze mi az egy félbeszakadt élet mellett), valamiért az az érzésem, hogy kicsit előreléptünk és néhány embernek sikerült bebizonyítania, hogy ha kell, akkor képes ez az amúgy nagyon primitív nemzet is összetartani. Figyeltem ma a SME-t, TA3-t és külföldi internetes portálokat is, és az jött le, hogy valamiért még nem szidják a főszervezőt, a mentősöket, a rendőröket és a többi ilyen esetekben fontos “szereplőt”. Megtörtént a baj, a mentősök ott voltak helyben (nem úgy mint annó SZMAZE Nádfeszten) és azonnal tették a dolgukat, és az erősítés is állítólag hamar megérkezett. A fesztivál is hamar le lett fújva, nem volt fél napos filózás az ügyben, hogy mi legyen (pedig ilyenkor sok pénzről van szó). A város buszvállalat szintén azonnal segített. Igaz, Trencsénben abban a pillanatban megszűnt létezni a városi tömegközlekedés, de a váratlan esemény ellenére be lettek biztosítva a kisegítőbuszok, amelyek több tízezer embert szállítottak el a reptérről. Trencsén polgármestere sem szarozott. Kihirdette a krízishelyzetet és tette a dolgát ahogyan kellett. Akiknek nem volt hol tölteniük az éjszakát kaptak átmeneti szállást, teát és meleg ételt biztosítottak, annak ellenére, hogy a rendezvényhez gyakorlatilag nem volt közük, de ennek ellenére mégis törődtek a város ideiglenes lakóival, akik máskülönben az állomáson csövezhettek volna. Végül pedig a vasúttársaság is megmutatta a jobbik oldalát, nem fizettetett külön jegyet azokkal az emberekkel, akiknek csak vasárnapra volt vonatjegyük. Korrekt viselkedés, majdhogynem minden tökéletes.
Tisztában vagyok vele, hogy ennek ellenére lehettek kisebb-nagyobb gondok, mint pl. a reptéren veszteglő sok autó lassú kijutása, de ezek velejárói egy ilyen rendkívüli eseménynek és eltörpülnek a több komolyabb gond mellett amit ilyenkor keletkezik. Szóval mindenképpen pozitívan értékelem azt, hogy egy ilyen helyzetben is képesek voltak a kompetensek gyorsan és effektíven reagálni, ami sajnos Szlovákiában még ritkaságnak számít és pont ezért ezt pozitív előrelépésként tartom. Remélem, hogy nem egy kivételes esetről van szó és ha a jövőben hasonló szituációk adódnak (sajnos valami mindig történik), akkor szintén így fog tudni reagálni az akinek reagálnia kell, mert sok múlhat ezen.

Share on Facebook