Ballagás 2008, DUG

Majdnem lemaradtam róla, tegnap az utolsó percben szóltak, hogy ballagás van láthatáron a Duna utcán. És tényleg. Kompetens személyektől megérdeklődtem a nagy esemény időpontját, ami idén kimondottan késői órákra esett, majd némi késéssel, de elindultam munkából virágokat venni Dórinak és Julinak, ha már kibírták azt az X évet a Duna utcai suli falai között. Szerencsmére, mint mindig a ballagás lassan zajlott, szóval még a harmadik emeleten elkaptam a bandát, sőt még várnom is kellett rájuk. Közben találkoztam volt osztálytásrnőmmel Judittal, akit már régen láttam. Nagyon régen volt olyan, hogy reggel iskolába menet a trolira várva (általában arra, amellyel már ne érkeztem) a Gagarin úton felvettek az apukájéval és bevittek. Ők voltak olyankor a megmentőim, de az nem mindig jött össze. Olyankor gyűjtöttem az osztálykönyvben a késéseket. 🙂 Emlékszem, hogy egy Alfa Romeo 164-esük volt és ha az emlékezetem nem csal, akkor 3 literes benzines. Abban az időben az egy brutális kocsi volt. Volt benne autótelefon és egyéb nyalánkásgok akkori gyerek szememnek, de most nem is ez a lényeg. Jöttek a ballagók, puszi, virág a csajoknak, majd megnéztem az osztályokat. Az ötletek jók, bár az egyik osztályban a kivitelezés elég gyenge volt szerintem, de ezt majd értkeljék részetesebben inkább azok, akik abba az osztályba is jártak. Az egyik osztály klasszikus bárrá/kocsmává volt alakítva (szerintem ez volt a gyengébb) a másik pedig streptease club lett, ami sötétben nagyon jól nézett ki.

Közben beszélgettem néhány kedves ismerőssel, akiket már egy ideje nem láttam, találkozatam Anitával is akinek a ballagásán egy évvel ez előtt voltam. Jó fej csaj, mesélte, hogy tegnap pont velem álmodott. és álmában találkoztunk. Mondom neki, hogy jó álmai vannak én is akarok ilyeneket álmodni (mármint vele találkozni álmomban, nem magammal 😀 ). Persze így utólag belegondolva inkább rémálom lehetett számára… 😛 Közben kimentem az udvarra, ott összefutottam Szampóval, Gerővel és Gabócával, váltottunk két mondatot, majd néhány egyéb ismerőssel is dumáltam + extanárokkal. Ez alatt lassacskán megérkeztek a ballagók is, jött a kötelező program. Búcsúzó duma a harmadikosoktól, majd ugyanaz a negyedikesektől, mindenki szépen szavalt, aztán egy szölő beszélt komoly dolgokat nagyon sokáig és következett “az est” fénypontja, Béla! Ekkor már úton kellett volna lennem melóba, mert közben letetle az ebédszünetem, de nem tudtam rábeszélni Szampót, hogy vegye fel nekem a Béla beszédét, ezért ezzel egyedül kellett boldogulnom. 14 perc alatt végzett is vele a Béluska, de természetesen csak néhány mondatot megváltoztatva ugyanazokat a kliséket mondta, mint minden évben. Szegény ballagók, volt köztük olyan, aki már kívülről tudja a szöveget, az ott levő exdiákokról nem is beszlve. Ha minden igaz, lesz majd erről videó is, amit Gerő készített a helyszínen.

A bejegyzés szerda, május 7th, 2008 - 14:17-kor történt. Kategória: Beszámoló, Csak úgy valami. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Hozzászólás,vagy visszajelzés a honlapról