Az első ismerkedés után

Naná, hogy valami nem klappol, hiányzik a Bluetooth. Majd még lecsekkolom a BIOS-t, hátha csak ott van kikapcsolva, de nem hiszem. Na mindegy, nem is erről akartam írni. Feltettem rá Bill bácsi egyik oprendszerét, és néhány progit, és persze belőttem a wifit, hogy anyám is évezhesse a gépet a szobájában. Mutattam neki néhány videót a YouTube-ról és további egy hétre lefoglalatam a gépet. Első dolog, amit konstatálnom kell az az, hogy nagyon strapabíró az „aksi”. Bekapcsolt wifivel egy kis DVD nyírással és videózással kibírt kb. 5 órát, úgy hogy a kijelző maximális fényerőre volt állítva. Kellemes tulajdonság, remélem Vista alatt sem lesz ez a dolog drasztikusan roszabb, még hogyha számolok is vele. Amúgy egyelőre úgy néz ki, hogy ideális körülmények között kibírhatna akár 6 órát is aksira, ami kb. 3 mozifilmet jelent. Az nem is hangzik rosszul, ugye? 🙂
Viszont vannak kevésbé jó tulajdonságok is, kicsit elfusiztak néhány részletet. Az akkumulátor picit lelóg a gép alján, olyan, mint hogyha ki akarna esni. Valakinek sem tűnne, de ez egy D830-as, a Dell Latitude sorozat legnagyobb anyahajója és nekem ez rögtön feltűnt. A következő dolog ami picit zavaró az a kijelző tetején a zár. Amikor a kijelző meg van nyitva, akkor lötyög és ha a gép nincsen nyugalmi helyzetben, akkor kattog. Ha asztalon van a gép fel sem tűnik, de amint megmozdítjuk a kijelzőt valamilyen irányba, rögtön észre lehet venni. Azért egy Dellnél ilyen apróságokra már oda lehetne figyelni. Remélem ezenkívül nemsokmindenben fog kellenem csalódni, azért ez mégsem egy Acer. Idővel meglátjuk, de nem szeretek kellemetlenül csalódni. Ráadásul ennek a gépnek évekig kell szolgálnia a családot. Elsősorban anyámat és időnként ha kölcsönveszem, akkor engem is.

A bejegyzés hétfő, augusztus 6th, 2007 - 0:49-kor történt. Kategória: Csak úgy valami, IT. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Hozzászólás,vagy visszajelzés a honlapról