Taksony, avagy: Nyertél már trágyát?

Hm, na a szombati nap is érdekesen indult. Kelés 17:30-kor kómásan. Hívom Pistát, hogy mi az ábra? Állítólag fullos a kocsi és már úton vannak Taksonyba. Hm… Na, akkor irány egy jó fél órát tusolni.
Tusolás után lesem telefonomat, jött SMS. Dashi nem ment Pestre, eljön Taksonyba, hívjam ha ott leszek. Na mondom ez klassz. Telefon vissza, hogy mi az ábra, kijön elém vonatra Galántára. Akkor pakolás, el kell érnem a 18:53-as vonatot. , van kb. 50 percem. Buszozás ki van zárva, legjobb esetben is minimum 35 perc és még fel sem vagyok öltözve, nemhogy el lenne készítve a fényképezőgépes pakkom. Jön a tempós készülődés, CF kártya ürítés, Zene.SK „kontroll”, lesem maileket, villámgyors kaja, csak levest ettem, közben hívtam taxit is. Megjön, futás le. Számolok, van kb. 15 percem elérni taxival Püspökiről a Fő állomásra. Nem lehetetlen, de jegyet a vonaton fog kelleni venni 70 korona felárral. 🙁 Szóval ucu be taxiba, 2 piros lámpa, majd jó sokáig zöld hullám. A sofőrrel (aki beszáláskor mindig cukárkával kínálja az utasokat) számolunk és nem néz ki rózsásan a helyzet. Eszembe jut, hogy a vonat talán áll Vinohrady-n, hívom az infót, megerősítették, az érdkezés időpontja 18:59. Irányt változtatunk, simán elértem a vonatot, még a jegypénzárt is volt időm megkeresni (soha az életben nem utaztam még erről az állomásról).
Galántán kiszáltam, már ott várt rám Dashi és nővére Betti. Sztereóban egyforma stílusban öltöztek. 🙂 Köszönöm, hogy kijöttetek elém.
Megjöttünk Taksonyba, némi terepszemle után jöhet is a kaja-pia. Kezdés „dupla hasábbal” és Kofolával (hranolky) esernyő alatt, majd folytatás kürtös kaláccsal (köszi Dashi) alatt. Közben tali ismerősökkel és lassan a Expired Passport is elkezdett szerelni, majd játszani. Közben volt egy kínos zuhanásom. Egy pad legszélén ültünk Dásával, és ő felállt valamiért. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, szépen leforogtam a padról. 🙂 Közben elmentem fotózni a zenekart, 20-25 perc múlva amikor megyek vissza a lányok sehol. Hívom őket, állítólag elmentek valamerre, majd kb. 20 perc múlva jönnek. A jól ismert hármas szorzót használva számoltam kb. egy órával. Közben megjelent Nóra, vele duma, majd ittunk valamit (érdekes, semmi szeszeset). Ez alatt helyi csajok énekeltek ismert nótákat a közönségnek. Nem ereszkednék le odáig, hogy Koncz Zsuzsát és hasonlókat énekeljek, de ha van rá igény, nekem végülis mindegy. Mire az alá’ szolgályára került a sor már szép kis tömeg lett a nóták hallatára. Első reakcióm: inkább most csinálok képeket a népről, mert a koncert végére üres lesz a csatatér. Nem azért, mert Pista zenekara olyan rosz lenne, de kéri tapasztalataim alapján nem vagyok benne biztos, hogy a helyi szép számban megjelent idősebb generáció vevő lesz ilyesmire. Láss csodát, koncert végén ugyanannyian voltak. Fgyeltem az arcokat, egyesek néztek, nem értették, hogy mi folyik a szímpadon, kik azok a furcsán öltözött emberkék, vagy hogy mit ivott a hegedűművész, mások azon röhögtek, hogy Pista miként beleéli magát az egészbe, és volt egy kisebb csoport akik a szöveget is értették és kínjukba már nem tudták, hogy mit csináljanak. Összegezve jó volt, szerintem a többségnek (talán hála a beiktatott Csárdás királynő részletnek is köszönhetően) tetszett. Eddigre már eltelt lassan 2 óra. Hívom a csajokat, hogy mi az ábra, telefont nem emelik. Azt hiszem, hogy a „20 perc múlva jövünk visssza” kb. annyira volt igaz eme esetben, mit az, hogy a lányok soha sem pukiznak. Nem beszélgettünk sokat, egye fene. Jött a tombola, ez volt a nap fő eseménye. Az ilyen tombolahúzós versenyeken ritkán vannak érdekes díjak, de azért erre ami ott volt én sem számítottam. Lájtos kezdés, ajándék „igelittáska” csomag, állítólag még valami szeszesital is volt benne. Hm, az nem is rosz. De ezután jöttek a jobbnál jobb díjak. Piros esernyők, kerti székek, Új Nő lap előfizetés (egyiket egy sráv nyerte), bicikli, egy szatyor kolbász, és most jönnek az érdekes díjak. Sorsolásra került építkezési anyagra vásárlási utalvány (nem mondták az értékét, de nem hiszem, hogy három téglánál többre elég lenne), és 3x 5db műanyagláda. Kétszer láttam, hogy csajok nyerték meg, már az is érdkes volt, ahogyan leadták nekik a színpadról, majd nagynehezen elvitték. Nem mondom, hogy nem jön jól a háznál a nagy műanyagláda, na de akkor is nevetséges. Ha én nyertem volna (teoretikusan), érdekelt volna, hogy miként hozom haza. Na de hagyjuk jött a legeslegjobb díj: istálló trágya. Ez nem vicc, ez ott tényleg ki lett sorsolva. Szerencsére nem hozták el, csak utalvány formájában lett átadva. Az egyik fiatal csaj nyerte, aki már előtte elvitte a ládákat. Ahogyan Fada mondta, lesz mibe tenni az anyagot, majd ehhez még egy helyénvaló kommentár: szar ügy. Jót szórakozva elmentünk Nórával kajálni, majd fogyaszotttunk némi szeszes italát János bácsitól. Végre akadt valaki, aki ivott is velem Bechert (igaz, nem volt választási lehetősége), kis duma, majd cseszegettem Valit is és lehet indulni haza. Azaz nem. Buják Andor (a főszervező) beszólt, hogy még várjunk kicsit, hoz inni valamit. Azt mondta, hogy 3 perc és hoz Martinit. Na ebből több lesz. Tudom, hogy jönni fog és hozza az innivalót is, na de mikor? 🙂 Vissza jött 1 perc alatt! Martini le, elhangzott néhány „bölcs gondolat”, irány haza.
Éjjel 1 óra után pár perccel itthon is voltam, köszönöm Pistának a fuvart. Képek majd hamarosan lesznek.

U.i.: Azóta még nem feküdtem le, és hosszú idő leültemegy jót „CSézni”. Az előbb untam meg, ezért kezdtem el írni ezt a bejegyzést. 😉

A bejegyzés vasárnap, július 29th, 2007 - 7:13-kor történt. Kategória: Csak úgy valami, Fotózás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Hozzászólás,vagy visszajelzés a honlapról