Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
szerző: e1 kategória: Csak úgy valami, Közélet, Netről , tags: Bencze Imre, Magyar, nyelv, vers, YouTubeHa nem valamiért nem feledkezem meg róla, akkor általában minden nap éjfél után meg szoktam nézni az oldal előzőnapi látogatottságának statisztikáit. Így történt ma is, és egy érdekes dolog keltette fel a figyelmemet, sokan kattintottak át erre a blogra a Nők Lapja Cafe-ról? Linkeltek már engem sokfelé, de ez azért meglepett. Mint kiderült, a fórumban írt egy linket valaki erre a blogra, azon belül is konkrétan a „Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke” című bejegyzésre. Beleolvastam egy kicsit a fórumba és találtam ott egy linket egy érdekes videóra, ez osztom most meg veletek:
Teljes szöveg:
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak
Kezdjük tán a „jó” szóval, tárgy esetben „jót”,
ámde „tó”-ból „tavat” lesz, nem pediglen „tót”.
Egyes számban „kő” a kő, többes számban „kövek”,
nőnek „nők” a többese, helytelen a „növek”.
Többesben a tő nem „tők”, szabatosan „tövek”,
amint hogy a cső nem „csők”, magyar földön „csövek”.
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán „vövek”?
Azt se’ tudom, mi a „cö”? Egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve „csó”?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették… mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje – vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg ‘s ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem…
én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza pertján mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Földmérő küzd öllel, árral;
árhivatal szökő árral,
ármentő a szökőárral,
suszter inas bökőárral.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok „vakond” avagy „vakondok”.
Hasonlóképp helyes lesz a „kanon” meg a „kanonok”?
Nemileg vagy némileg? – gyakori a gikszer.
„Kedves ege-segedre” – köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv – azt hiszem, meggyőztelek Barátom –
külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!
Tudjátok mi az érdekes? Ezen a héten két emberrel is beszélgettem akik Angliában dolgoztak/dolgoznak és mindketten azt mondták, hogy az Angolok eléggé nagyra vannak a nyelvükkel és lenézik azokat akik nem beszélik jól az angolt, ráadásul vannak olyanok is közöttük, akik azt a világ legnehezebb nyelvének tekintik. Természetesnen ők általában más nyelvet nem is beszélnek, mert nekik az angol is éppen elég. Kiváncsi vagyok, hogy akad-e köztük olyan, aki meg tudná tanulni a magyart olyan szintén, hogy a fenti verset gond nélkül megértse.
Szeretem, hogy a magyar nyelv ilyen szép „hatlanina” – ahogy szlovák állampolgártársaim mondják.
Bejegyzések (RSS)
Szia!
Hát rég jártam erre, és már bánom is! Újfent sok érdekes bejegyzést találtam, köszi! Az előző verset, A nyelvlevckét én is megmutattam jó pár ismerősömnek, és mindenkinek tetszett! Ennek a versnek is ez lesz a sorsa, mert tényleg nagyon jó. Írod hogy büszke vagy hogy megtudod ezt a verset érteni, én is büszke vagyok rá! A szomorú az, hogy sokan csak akkor büszkék erre, mármint a magyar nemzetiségükre, amikor ilyet meglátnak! Én büszke vagyok erre is és a szlovák nyelvi tudásomra is az év minden napjában. Tényleg nagoyn tetszett! 🙂
ez még mindig nagyon jóóóóóóóó…
Köszönöm ezt a bejegyzést 🙂
The English Lesson
We’ll begin with box, and the plural is boxes,
But the plural of ox should be oxen, not oxes.
Then one fowl is goose, but two are called geese,
Yet the plural of moose should never be meese.
You may find a lone mouse or a whole lot of mice,
But the plural of house is houses, not hice.
If the plural of man is always called men,
Why shouldn’t the plural of pan be pen?
The cow in the plural may be cows or kine,
But the plural of vow is vows, not vine.
And I speak of a foot, and you show me your feet,
But I give a boot… would a pair be beet?
If one is a tooth, and a whole set is teeth,
Why shouldn’t the plural of booth be beeth?
If the singular is this, and the plural is these,
Why shouldn’t the plural of kiss be kese?
Then one may be that, and three be those,
Yet the plural of hat would never be hose.
We speak of a brother, and also of brethren,
But though we say mother, we never say methren.
The masculine pronouns are he, his and him,
But imagine the feminine she, shis, and shim.
So our English, I think you will agree,
Is the trickiest language you ever did see.
I take it you already know
of tough, and bough and cough and dough?
Others may stumble, but not you
on hiccough, through, slough and though.
Well done! And now you wish, perhaps
To learn of less familiar traps?
Beware of heard, a dreadful word
That looks like beard and sounds like bird.
And dead; it’s said like bed, not bead!
For goodness sake, don’t call it deed!
Watch out for meat and great and threat,
(They rhyme with suite and straight and debt)
A moth is not a moth in mother,
Nor both in bother, broth in brother.
And here is not a match for there,
Nor dear and fear for bear and pear,
And then there’s dose and rose and lose –
Just look them up – and goose and choose,
And cork and work and card and ward
And font and front and word and sword.
And do and go, then thwart and cart.
Come, come, I’ve hardly made a start.
A dreadful language: Why, man alive,
I’d learned to talk when I was five.
And yet to write it, the more I tried,
I hadn’t learned it at fifty-five.
(Netty Anonimo)
Ó, köszönöm a hozzászólást. Most már csak ezt kérem lefordítani: Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke. 🙂
az édes ékes apanyelvünk a legjobb!!!!!!!
Ékes édes apanyelvünkről ma hallottam először – szenzációs! Erről jut eszembe, hogy a 2. világháború után megváltozott az emberek élete. Két férfi beszélget.
– Neked mi volt a foglalkozásod a háború előtt? – Török követ. – S most mit csinálsz? Mire a válasz – Követ török.
Most hallottam, pontosabban olvastam (a rejtvényjáték oldalon, rejtvénycímként, benne megfejtésként) erről, és nagyon tetszik!
egy angol iró arról beszélt hogy,minden áron megtanul magyarul,mivel ezen a nyelven zamatosabban,érthetőben ki tuná fejezni mondaniyalóját>no coment,kedves öreg ördög,a magyar nyelv imádnivaló.
Megjegyezném, hogy az angol vers szinte teljes egészében csak főnevek szerepelnek és nagyjából csak a rendhagyó többesszámokra illetve hangzásbeli hasonlóságokra alapul a vers. Ezzel szemben Bencze Imre verse a teljesen azonos szavak teljesen különböző jelentésére, az igék számban és időben történő ragozására is kitér – sőt még a mögöttes értelmekre is (lásd a nemes nemtelen). Bár angolból nem vagyok túl jó, de azért ezek alapján persze az angol vers is „jópofa”, de nevezzük elfogultságnak, szerintem nem egy kategória.
Öcsinek tanulságúl!
Olvastam a hozzászólásodat és elképedtem a sok helyesírási hibától!
„ki tuná” az helyesen ki tudná? „mondaniyalóját” az pedig mondanivalóját! Ezekre azért jó lenne odafigyelni ha tényleg szereted a magyar nyelvet, ami dicséretet érdemel Küldés elött ellenőrizd le azt, hogy mit írtál és akkor ilyen nem fordulhat elő többet! Üdv: Feri
Keresztes Ferencnek szeretettel:
Helyesírási hibákra hívja fel a figyelmet, amivel teljes mértékben egyetértek, hiszen mi beszéljük a legősibb nyelvet, akkor az (lenne) a minimum, hogy tudjunk helyesen írni.
DE az, hogy valaki korrigálja más helyesírását, megkövetelné, hogy ő maga tudjon helyesen írni. Ám nem ez történt. A hozzászólásában több hiba is előfordul.
-tanulságul-, ‘ha’ szócska előtt mindig vessző van, „…érdemel” mondat végi pont hiányzik, ‘előtt’ szavunkat hosszú ő-vel írjuk.
Nos, tisztelt közzétevő, avagy „e1”.
A Gyimóthy-féle „Nyelvlecke” alól jöttem ide.
Ám, az említett hozzászólással ellentétben, ez „is” copy-paste.
Ő ugyanis begépelte, és sikerült is helyesen.
„Szőke Tisza mentén mentem”…
nem partján, de végképp nem PERTJÁN!
A versike, ugye, jól láthatóan a „mentén” és a „mentem” azonos alakú szavak köré épül.
Így a hiba messziről is látszik, és a videóban is így van…
A másik cikk hozzászólásának továbbá a tördelése, látványa is szép, ezzel a hevenyészett, össze-vissza tördelt egyveleggel összemérve.
Viszont, össze fogom foglalni később a facebook (~osztálynapló) oldalamra fel is töltöm majd az „eredményt”.
Russia is increasing its exports
https://global.kao-azot.com/hi/