Köszönöm.

Szabolcs írt ma reggel mailt. Szokatlan tőle, általában valamilyen IM programon keresztül szoktunk kommunikálni. Sajnos rossz hírrel szolgált. Ma reggel meghalt Gabi néni. Gabi néni, akinél Nagymegyeren gyerekkoromban sok éven át minden nyaramat töltöttem, hogy ne kelljen egész heteket Pozsonyban a panelban a négy fal között lennem. És most Gabi néni nincs többé köztünk. Gabi néni, aki mindig kedves volt hozzám, még akkor is ha esetleg nem fogadtam szót. Én pedig az utóbbi években el sem mentem meglátogatni őt. Igaz, nem járok már Megyerre, csak évente egyszer halottak napján a temetőbe a családdal illetve néha nyáron, amikor mise van ott nagypapámért, de ha nagyon akartam volna, akkor találok rá időt. Utoljára amikor nála voltam éppen a nagyszüleimért volt mise Megyeren a templomban. Volt előtte időm és elmentem hozzájuk. Ahogyan gyerekkoromban, akkor is az udvaron keresztül hátulról mentem be a konyhába. Mindig ott zajlott az élet és a legtöbb ember náluk mindig erre járt ki és be. Ekkor sem volt máshogy. Buksi kutya beengedett az udvarra és amikor benyitottam a konyhába, Gabi néni ott volt. Szomorú vagyok, hogy már soha többé nem lephetem meg így. Akkor sokat beszélgettünk, a mise elejét is lekéstem. Emlékszem, úton ki a házból az udvaron keresztül már akkor is motoszkált a fejemben, hogy talán utoljára találkoztunk, de azért reméltem, hogy nem. És ez sok éve volt, én pedig hülye vagyok, hogy azóta nem mentem el hozzá többször. Most már nem tehetek semmit.
Köszönöm azt, hogy nálatok lehettem, köszönöm, hogy vigyáztál rám, köszönöm azt a sok törődést, amit gyerekkoromban kaptam tőled, köszönöm a sok szép emléket. Köszönök mindent, szia Gabi néni.

A bejegyzés kedd, július 14th, 2009 - 15:41-kor történt. Kategória: Beszóltam, Személyes. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírforráson keresztül. Hozzászólás,vagy visszajelzés a honlapról