Reggel melóba menet jött egy SMS. Nocsak, fizetés. Ahhoz képest, hogy elsejétől három munkaszüneti nap volt, elég ügyesek voltak az HR-on. Mosolyt csalt az összeg az arcomra. Nem azért, mert olyan sok lenne, hanem mert olyan kevés. Szerencse, hogy ez az utolsó fizetésem a régi szerződés szerint, jelenleg már többer dolgozok (tegnap óta többet is baszogatnak – talán összefügg a kettő?). Egy közúti baleset miatt némi késéssel, de megérkeztem melóba, az új kolléga fogadott a folyosón, aki csak tegnap érkezett. Nem sokkal múlt reggel kilenc óra és már fel is mondott. Ment a Mercedesbe jobb pénzért dolgozni. Gratuláltam neki, elbúcsúztunk. Kicsit nevetséges volt az egész szitu, mert amióta itt van, még a jelszókat sem győzte megkapni a számítógépébe. Nem baj, én majd deaktiválhatom őt.
Tízkor pedig meetingem volt a főnöknőmmel (M.) az új „céljaimmal” kapcsolatban. Van egy olyan, hogy eszkalációk. Imádnivaló dolog, a fejlesztőket kell sürgetnem olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyekre nincs semilyen deadline meghatározva. Még nem számoltam össze, de ez havi szinten minimum 15 reportot jelent a jelenlegi háromhoz, amit kéthetetne csinálok és idegbajt kapok tőlük és a 15-ből minimum a felét heti rendszerességgel is csinálnom fog kelleni. Aki ismer, tudja, hogy imádom a mindeféle reportok készítését, és haonló teljesen értelmetlen hülyeségeket (merthogy az eszkalációt leszámítva semmi sem változik, a fejlesztők továbbra is hónapokig, vagy akár évekig fognak dolgozni az egyes fejlesztéseken).
Amúgy van a napnak egy pozitívuma, kicserélték a berregő nyomtatót az irodámban egy másikra. Egy másik ugyanolyanra, ami szintén ugyanúgy berreg. Még szerencse, hogy a régit likvidálják… izé, akarom mondani „likvidálom”.
Kicsit furcsa érzésekkel jöttem haza a mai Hviezdoslav téri koncertről. Egyrészt azért, mert nem egészen értettem az első két zenekar milétét egy az MKKI által is támogatott rendezvényen. Érdekesek voltak, fejenként egy negyed órára le is tudták kötni az ember figyelmét, de akkor sem egészen értettem, hogy miért pont egy kurdisztáni és egy altáji csipetcsapatnak kell egy a Barabás Lőrinc Eklektric típusú banda előtt fellépnie. Jól csinálták azt amit csináltak, de stílusban ez extrémen máshol volt. Több szlovák hallgató beszélgetéséből is kivettem, hogy nem egészen értik eme zenekarok ottlétét, ha egyszer egyértelműen magyar akcióról van szó (ott lógott az MKKI, az Új Szó és a parameter.sk reklámja). Aztán majd ne csodálkozzunk, ha eme két zenekar alapján lemongoloznak minket! A másik dolog, ami miatt kicsit zavarban voltam, az az, hogy miért van az, hogy évente egyszer képesek felhozni a koncertszervezők Magyarországról egy ilyen bandát, de azt is csak egy olyan helyre ahol a fele nép csak megállt kicsit séta közben hallgatni a zenét, majd továbbmegy. Nincs ezzel baj, örülök neki, hogy egy ilyen klassz banda lépett fel Pozsonyban és a szlovák nemzetiségű állampolgártársak is megismernek valamit ami magyar, mert érdemes megismerni a Barabás Lőrinc Eklektric zenekart, de több ilyet kell és sokkal gyakrabban, mint évente. Ezernyi már lassan, de biztosan elcsépelt magyarországi zenekar lép fel Szlovákiában rendszeresen, amelyek már a könyökömön jönnek ki, ezeket meg ott rejtegetik valahol az A38-as hajón. Nem értem! Sokkal gyakrabban kellene az ilyen bandákat szerepeltetni itt Felvidéken. Talán eleinte nem hoznának egy fesztiválra annyi népet, mint az Ossian, de ha idővel megszokná a nép az igényesebb zenét, akkor nem csak klubbokat lennének képesek megtölteni, hanem fesztiválokat is. Barabás Lőrinc Eklektricet, Mitsourát, European Mantrát és sok más igényes magyar bandát Felvidékre!
És még valami, ami már tavaly is bántotta a fülemet. Azért, mert Pozsonyban voltunk nem kell visszahúznunk a farkunkat, tessék felkonferálni a zenekarokat magyarul is, nem szégyen az! Szóvá is tettem Krasztev Péternek az itteni MKKI igazgatójának, és a válasz nagyon meglepett. Nem tudom már pontosan idézni, de valami olyat mondott, hogy nem akarjuk a szlovákokat provokálni. Há’ B+, hogy lehet így a magyar kultúrát képviselni, ha a saját anyanyelvedet is szégyelled, főleg egy olyan városban, amely régen magyar királyi koronázóváros volt? Na mindegy, az a fontos, hogy jó zene volt…
Legvégül pedig még annyi, hogy sajnálom, hogy kevesen voltunk ott. Volt ott nép, de merem állítani, hogy a tavalyi Mitsoura koncerthez képest a végén kb. feleannyian voltunk ott. Tény, hogy kicsit hűvösebb volt már és későre is járt, de ha a szlovák fővárosban évente csak egyszer van magyar koncert nyilvános helyszínen, akkor lehetnénk ott többen is magyar anyanyelvűek, és ezt mondom annak ellenére, hogy nem vagyok az a fajta magyar aki a mellét veri. Remélem legkésőbb egy év múlva ugyanitt.
Helló Emberek! Ma este a Mediawave 2008 zárásaként lesz egy kis hungarian live performance a pozsonyi Hviezdoslav téren az amerikai nagykövetségnél. A tavalyi Mitsoura koncert alapján erős sejtésem van, hogy idén is jó kis zenét hallhatunk. Aki teheti, tolja ki a képét. A program a következő:
18.30: Mediawave ethno jam – Sarikamis (Kurdistan) & Artem Trio (Altaj) & Fláre Beás Band (hát ez nem hagzik túl magyarosan, de ha hallgatható lesz, akkor miért is ne?)
20:00: Barabás Lőrinc Eklektrik (na, ez már tuti, hogy magyar)
Mi a fene, már megint valamely ázsiai ország volt olyan kedves és a kelleténél többet játszott a DNS szervereivel? Nem nagy ügy, ha az én oldalam nem elérhető rövid ideig, de hogy a világ legnagyobb és legismertebb weboldalainál is ez legyen a szitu, az elég szokatlan, és ebben az évben nem ez az első eset. Már most kiváncsi vagyok, hogy mi lesz a hivatalos indoklás. Addig is marad a „Server not found” felirat a böngészőm ablakában és más szórakózás után kell nézni.
Ha még nem olvastad, akkor először javaslom elolvasni ezt a bejegyzést:Banánország, banáncég!
Ma 9:50-re értem munkába a szerver miatt, de szerencsére nincs itt M. és a kollégákon kívül senkinek sem hiányoztam. Kimentem csapolni magamnak egy kis vizet, amikor összefutottam egy kollégámmal. Friss hírrel várt, az új helpdesk call centrumos csaj, akit a hónap elején vettek fel anyasági után beadta ma a felmondását. Mivel próbaidőben van, leléphet bármikor, de marad még hónap végéig. Talált egy új munkahelyet, ahol 6 órát kell csak dolgoznia, több pénzért és még közelebb is lesz neki haza, így a gyerekekkel is többet tud foglalkozni. Hülye lett volna maradni. Ezt reggel közölte a főnöknővel és 10:30-ra össze is lett hívva egy nagy meeting, ahol mindenkinek meg kellett jelennie a Helpdeskről.
A téma az aktuális szitu volt (mily meglepő). Szumarizálva: a call centrum 5 pozíciójára 5 új embert kell szerezni a resolvingra SW és HW részlegére 2-3 ember kell és kell még egy aplikációs specialista + még két új pozíciót kell betölteni, ami nincs pontosan meghatározva. Szóval 7-10 ember kell. Az egyedüli alrészleg ahol stabil a helyzet (állítóllag) az a change resolving, ahol én is dolgozom. Látszik, hogy nem olvassák a blogomat. Megegyeztünk bizonyos változásokon, hogy tartani lehessen a frontot és mivel M. nem volt jelent a meetingen, mert három napos iskolázáson van (hm, én még egyszer sem voltam) el lehetett mondani végre olyan véleményeket is, amelyek idáig nem hangzottak el, mert a második mondat után félbe lettek volna szakítva valamilyen „magyarázattal”. Szóval most páran elég érthetően utaltak arra, hogy mi a szitu és mi az amin változtatni akarnak és mi az amit utálnak. Szintén szóvátettük azt, hogy mindig csak sok a duma, de gyakorlatilag soha semmi sem változik, illetve minden csak rosszabbodik a fizetésekről nem is beszélve. Természetesen mindenkinek világos, hogy a nagy távozások többekközött a gyenge fizetéseknek is köszönhetőek és ez ügyben a főnöknő az ő főnökével állítólag igyekeznek tenni valamit, de sajnos az HR nagyon nem akar több zsetont cseppenteni. Állítólag készítettek egy táblázatot is, amelyben összehasonlították az átlagkereseteket hasonló pozíciókon és állítólag nagyon jól keresünk ahhoz képest. Természetesen a mintacégek olyanok voltak, hogy azok alatt már nincs semmi és le merem fogadni, hogy nem is pozsonyiak voltak. Szóval megy a lobbi a fizukért (legalábbis ezt mondják) és majd remélnek változásokat, bár nem tudom elképzelni, hogy jön két hónap múlva mail a főnököktől, hogy „mától mindenki X ezerrel többet kap, mert megérdemlitek”. Ezt hinni naivitás lenne, főleg azért mert rögtön meeting után pont eme bejegyzés írása közben, amikor orbittal pont az IBM-be beküldendő életrajmzoról írogattunk MSN-en bejött hozzám a főnöknő az irodába és elémtette az új szerződést (mégis olvassák a blogomat?). Gondolkoztam mit mondjak neki, nézem az összeget, több van rajta, mint amennyiről beszéltünk. Ez most véletlen, vagy ki akarják szúrni a szememet 1-2 ezressel? Végül is már nem sokkal kevesebb, mint az amit az IBM-be kaphatok, aláírtam. Elvégre felmondhatok bármikor, nem? Szóval ezek az aktualitások, várom, hogy mi fog változni a közeljövőben. Addig is figyelem és várom a munkaajánlatokat, nem akarok itt rohadni véletlenül sem. Most pedig mentem dolgozni, mert az elmúlt másfél nap alatt elvégzett munka mennyisége erősen zéró közeli.
…azaz ma reggel visszavittem a szervert a szerverszobába. Volt egy kis bökkenő a kapcsolatot biztosító szolgáltató részéről, ezért a tervezett 30-40 perces idő helyett (amíg átszállítottam a gépet fél Pozsonyon keresztül) kb. 1 és negyed óráig voltunk offline, de a webek jelen pillanatban már futnak. Ebben a pillanatban még nem tudom garantálni, hogy minden szolgáltatás rendesen működik, de ideális esetben a hétvégi állapothoz megfelelően minden működik. Lesz még pár változtatás, az illetékes embereknek minden szétküldök mailbe, illetve amit be tudok állítani, az beállítom magam. Ha esetleg valamilyen rendellenességet tapasztaltok kérem jelezzétek nekem, mailben, MSN-en, vagy akár hozzászólásként eme bejegyzés alatt.
Mindenkinek köszönöm az eddigi türelmet és 1ms ping legyen veletek (de jó is lenne…)!
Az országot most nem fogom minősíteni, elég kinyitni a napilapokat, de meg kell említenem, hogy a cég (Slovak Telekom, a.s., avagy T-Com ismertebb nevén) 49%-os állami tulajdonban van. Nem arra utalok, hogy valamilyen politikai nyomásgyakorlás volna itt, csak simán arra, ahogyan az államunk és a munkáltató cégem működünk. Könnyen lehet párhuzamot vonni.
A helyzet a következő: ez év januárjától új pozíción dolgozok, gyakorlatilag Helpdesk specialista lettem és már nem az a napi kenyerem, hogy a jónépnek magyarázom, hogy hol kell bekapcsolni a számítógépet és miként kell kitölteni a kérvényt (igen, nálunk még ilyen is van), stb. Egy konkért munkakörre öszpontosítok, ami a maga módján érdekes, de egyben tök unalmas is. Sajnos a fizetésem is valamilyen oknál fogva még mindig a régi, de az lett mondva, hogy majd lesz jobb, amikor aláírjuk az új szerződésemet, ami e hónap végén esedékes, mivel az éves szerződésem ekkor jár le. Szóval 4 hónap régi fizetésért, prémium sem volt a maximális, nincs igazám okom elégedettnek lenni a bankszámlámat látva.
Eddig azt mondtam, hogy oké, kibírom valahogy, lesz majd jobb is, illetve majd jobban fog mutatni a CV-ben is hogy lehúztam a T-Comban pár évet és nem is egy székben ülve. Sajnos ez a véleményem ma délben végleg megváltozott. Nincs itt ma a kisfőnöknő, akit csak M.-nek hívunk, mert már a nevétől is undorunk van. Mivel a múlt év végétől már heten mondtak fel, ebből az egyik kollégám csütörtökön ma közölte távozási szándékiait nyolcadikként a legjobb kollégám is, úgy döntöttem, hogy húzom innen a csíkot a francba. Ez már jobb nem lehet. Amióta elkezdtek felmondani az emberek gyakorlatilag senkit sem vettek fel egy csajon kívül, akit szintén kényszerből kellett alkalmazni, mert egy 6 év után anyaságiről jött vissza és hát a törvény az törvény, ha pedig teljesíteni kell, tegyük őt a Helpdeskre. Teljesen mindegy, hogy számítógéphez annyit sem ért, mint én az atomfizikához.
Szóval ott tartottam, hogy ma közölte szándékait Dávid kollégám. Az egészben az a legjobb, hogy részlegünk főnöknője behívta csak egy kis beszélgetésre, hogy milyen az új pozíciója, stb. (ő két évet rohadt a call centrumon), erre fel elmesélte, hogy az irodában ott van már előkészítve a felmondás. Szerettem volna ekkor látni a főnöknőt. Szerintem gyorsan kalkulált, mára kb. az a szitu, hogy minimum 10 új embert kell keresni (egyik exfőnöknőm anyaságin van + kellenek még emberek). Ment is az egyik fő boss után és közölte vele, hogy mi a szitu és hogy azonnal tenni kell valamit, főleg a fizetések terén, mert aki még itt van az elmegy és ilyen kevés pénzért új embereket akik tudnak is valamit nem lehet szerezni. Mit mondott a boss? „Tessék, itt van egyik ismerősöm életrajza, vegyétek fel!” Megemlítem, hogy az életrajz egy 54 éves nőé, többet nem tudok, de ez is untig elég. A hab a tortán, hogy tegnap végre megszabadultunk már jó ideje utált kolléganőnktől, aki kb. ugyanez a korosztály volt. Amúgy nincs nekem bajom az idősekkel, de ha 5 év alatt sem képes elsajátítani bizonyos alavető dolgokat a munkával kapcsolatban és számítástechnikához annyit konyít, mint a mongóliai birkapásztor az űrrepüléshez, majd egy ilyesvalaki akart engem kioktatni, akkor szerintem joggal neheztelhetek rá. Szóval így néz ki nálunk a szitu, senkinek se jusson eszébe ide jönni dolgozni, ha csak nem életbevágó helyzetről van szó kiút nélküli, de azt is csak átmeneti időre.
És most mi lesz tovább? Máig nincs meg az új munkaszerződésem, szóval e hónap 30-án elsétálhatok bármilyen felmondási idő, stb. nélkül. Úgy döntöttem, hogy megpróbálok ez alatt az idő alatt egy rendes cégnél rendes fizetésért rendes állást találni és ha összejön, akkor 30-án összecsomagolok és húzom a belemet ebből a Banana Company-ból. Ha esetleg van valamilyen jó munkaajánlatotok, akkor szóljatok, május 1-én kezdhetek.
Lassan, de biztosan eljött az az időpont, amikor a Pentium III-asom ideiglenes harci feladata véget ér és az oldalak visszaköltöznek az erős Dell szerverre, amely azóta átesett egy kis korszerűsítésen. Tárolókapacitás tekintetében ugrottunk egy nagyobbat és nem szerveri feladatok ellátására nem túl praktikus SUSE Linux 10.1 helyett is már egy sokkal könnyebben frissíthető és karbantartható Gentoo vette át az operációs rendszer szerepét, amely jelen pillanatban is az utolsó, legfrisebb csomagokat tartalmazza (Apache, PHP, MySQL). Még letesztelünk pár dolgot és a jövő hét folyamán a szervert bevisszük oda ahol a helye, a „szerveronyába”.
Nemrégiben volt egy kis gond a szerverünkkel, és sajnos komoly. Le kellett állítani és haza kellett hozni. Természetesen a lehető legrosszabb időben történt ez, amikor nem tudtam elmenni a gépért és majdnem egy napig offline voltunk, ami nagyon kellemetlen. Hétfő délután haza is hoztam a szervert és újra belőttem élesbe, majd ezzel egy időben átirányítottam az összes domaint (amely a nevemen van) az itthoni IP címemre, beállítottam a routert, hogy menjen a cucc. Nincs gigabites vonalam itthon de a 20/2 Mbps net elegendő ha nem húznak a szerverről (ezt megelőzendő minden nagy fájlt elérhetetlenné tettem).
A pontos hibaanalízis máig nincs meg, mert nagyon nincs időnk milliónyi sor logot tanulmányozni, de korrábi kellemetlen tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy a nyáron esedékes újratelepítést most fogjuk végrehajtani. Ezzel nem is lenne baj, ha le lenne minden előre tesztelve (ahogy azt terveztük) és nem szorítana az idő, illetve nem itthonról kéne működtetni a cuccot. Mivel úgy néz ki, hogy a szerver állapota néhány nem működő szolgáltatás ellenére stabil és az oldalak is mennek, úgy döntöttünk Kešůval, hogy nem hamarkodjuk el a dolgot és az öregebb számítógépemen belőjük az ideglenes webszervert, azzal, hogy egyben leteszteljük rajta az új rendszert, amely kicsit frissebb, biztonságosabb és elsősorban ellenőrizhetőbb lesz. Ennek ideje kb. ma este jött el, mára lett kész a legtöbb konfiguráció, amivel Kešů elég sok időt töltött (kösz szépen). Szóval ma este nem egész egy óra leforgása alatt sikerült frissíteni az összes weboldalt adatbázissal együtt átmásolni és belőni élesben, amihez részemről csak egy portátirányítás volt elég a helyi hálózaton.
Apropó, helyi hálózat, avagy az itthoni LAN. Ebben a pillanatban két szerver, az én saját gépem anyám laptopja és változóan még egy vendég PC/laptop fut itthon a D-Link routeremre kötve. Végül is most van az, hogy örülök neki, hogy abszolváltam a cserét, mert a gigabites lokális hálózat nagyon jól jött az elmúlt két hét alatt, és nem egyszer. A tökéletességhez már csak az hiányzik, hogy az ideiglenes szerverben is gigabites legyen a hálózati kártya, de ebbe most inkább nem invesztálok, mert pár héten belül megy a gép Szerdahelyre nagynénimhez és ott fogja teljesíteni további kötelességeit egy 2 megás ADSL vonalon szeretett rózsaszín (magenta) cégemtől.
Bal oldalon unokatesóm gépe, jobb oldalon az enyém. Az asztal alatt háttal a nagy fekete doboz a Dell SC1420-as szerver, az ablak alatt a gépem és rajta pedig láda nélkül a Pentium III szerver, amelyről ez az oldal fut. Az alaplap mögött ott van a modem, rajta a D-Link DIR-655 router, rajta a tápegység (köszönet orbitnak), azon a CD-RW és végül a merevlemez. Indítás csavarhúzóérintéssel.
Amúgy akit érdekel, egy 1GHz-es Pentium III-asról van szó 512 MB RAM-mal, ami nem egy csúcs gép és picit lassaban is megy az oldal róla, de nem világ vége és lesz ez még jobb is. Amúgy egy 2000-es géptől (a CPU az kicsit újabb, de az alaplap és a merevlemez még „eredeti”) szép teljesítmény, hogy kiselejtezett öregkorára (2 hónapja vettem új gépet) még mindig bírja szusszal, nem? Nem hiába, jó kis Intel volt annakidején a kicsike. 🙂
Na, de most vissza a szerverhez. Jelen pillanatban az Apache, PHP és MySQL utolsó verziói futnak a rajta, amelyek a jövőben sokkal több lehetőséget fognak kínálni CMS és más rendszerek telepítésekor. Meglepő, de már vannak olyan rendszerek, amelyek pl. a majdnem legújabb PHP-t igénylik, mert annak modern funkcióit használva vannak írva és nem valami őskori PHP3-assal. Pár hete egy ilyenre akadtam rá, amikor a phpMyVisites oldalon a projekt folytatásának megjelölt Piwiket akartam telepíteni. minimum 5.1.13-as PHP kellett neki, és a szerveren 5.1.12-es volt. Ezt nevezik „mázlinak”. Szerencsére ezzel most már nem lesz gond.
Szintén vettünk a Dell szervebe merevlemezeket, ezentúl RAID1 tükrösés helyett RAID5 mezőként fog futni 4 merevlemez, így efektíven kihasználva a tárolókapacitást a kellő biztonság mellett. Még meg kell oldanom a fizikai beszerelésüket, de ez legyen most a legkisebb gond. A 4 HDD amúgy egy Adaptec 2420SA RAID kártyára lesz rákötve, amely többe került mint a lemezek, viszont HW-es RAID5 mező lesz neki köszönhetően és végre kis lesz használva mind a négy SATA portja! Ezentúl ha lemezkapacitást akarunk bővíteni, már csak SATA kártya cserével/hozzáadással lesz lehetséges a dolog, vagy ami a szerverben a fizikai helyhiányt tekintve értelmesebb, a lemezek cseréjével, de ebbe most bele sem akarok gondolni pár évig. 🙂 Most már csak az a kérdés, mikorra készülünk el a Dell szerverrel úgy, hogy az élesben bevethető legyen. A jelenlegihez képest az eltérés a 64 bites processzorban lesz és abban, hogy be fog kelleni konfigurálni a Storage Manager szoftvert, amely a RAID meghajtó (a fent említett Adaptec 2420SA) és a rákötött lemezek funkcionalitását hívatott ellenőrizni és meghibásodás esetén jelezni nekünk. Apropó ezzel kapcsolatban. Még BIOS és firmware frissítéseket is fog kellenünk csinálni, mert az elmúlt másfél év alatt változott ez-az. Addig is legyetek türelemmel, rajta vagyunk az ügyön.
Végül azoknak akik végig bírták olvasni itt egy link egy jó kis YouTube-os „videóra”: Joli és Erzsi a pécé guru.
Még tavaly az izraeli nyaraláson ismerkedtem meg vele. Pénteken voltunk beülni a Havana Clubban, megittunk egy-egy Mai Tai-t, majd jártunk egyet a városban és a Duna parton. Gyöngyi pózolt, én pedig fotóztam…
Bejegyzések (RSS)