A SZMAZE webszervere
szerző: e1 kategória: Szerver, SZMAZE , tags: Dell, Intel, RAID, SATA, Szerver, SZMAZE, Zene.SKTöbb emberkét érdekelt, hogy milyen masina is az új szerver, ami a SZMAZE webszervere lesz a közeljövőben, ezért úgy döntöttem, hogy elárulom (nem, mint hogyha olyan nagy titok lenne). Szóval a gép egy vérbeli szerver, még akkor is, ha nem U-rackkes, hanem tower kiszerelésű. Azt hogy miért ilyen kiszerelés, indokolom majd később. Szóval egy Dell PowerEdge SC1420-as SATA verziós szerverről van szó, amely két Intel Xeon processzor elhelyezését teszi lehetővé az alaplapon. Jelen pillanatban csak egy darab van, konkrétan egy 3 GHz-es Intel Xeon, 2MB cahce memóriával. Ehhez hozzájön 1GB memória (meg ne kérdezzétek, hogy milyen, mert nem tudom fejből), amely a 6 memória szlotból kettőt foglal el. Az alaplap már a modernebb fajtából való, van rajta 64 bites 100MHz-es PCI-X slot is, amelyben a nyáron vásárolandó Adaptec 2420SA merevlemez kontroller kártya lesz elhelyezve, és ez fogja biztosítani majd a teljes értékű RAID1 (tükrözés) konfiguráció működését. Ebből már kiolvashattátok, hogy a szerver természtesen nem egy, hanem legalább több merevlemezzel lesz felszerelve, konkrétan két darab 250GB-os SATA lemezzel (megnéztem, a lemezek gyártója a Maxtor). Eleinte több variáción filóztunk, hogy legyen inkább SCSI megoldás, mert az gyorsabb és megbízhatóbb, de ez mellett döntöttem, merthogy az ár/érték/teljesítmény arány sokkal nagyobb és elfogadhatóbb. Mivelhogy feltétel volt a tükrüzés, vagy minimum a RAID5 konfiguráció, eleinte a 3x 72GB SCSI illetve 2-3x 160GB SATA megoldások között filóztam (az SCSI jó áron lehetett volna, de így is hasonló az ár, és nagyobb tárkapacitás igénye esetén nagyon magasak lettek volna a következő költségek, arról nem is beszélve, hogy 6 lemez esetén RAID5 konfigurációban SCSI lemezek esetén a maximális elérhető kapacitás 360GB, aminek az ára minimum annyi, mint az egész szerveré. Ezzel szemben ott állt a SATA megoldás, amelynél a lemezek maximális száma „csak” 4, de két darab tükrözött lemez esetén a kezdő kapacitás már eleve több volt, mint 3 lemez esetén a SCSI megoldásnál, és 3 lemez RAID5 megoldás esetén a SATA megoldás már elérné a 320GB-ot, és még mindig van hely következő lemezre. Na és hogy miért is lett végül 2x 250GB? Egyszerű. Az ár hasonlít a 3x 160GB konfigurációjéhoz, azzal, hogy a jövőben lehetőségünk lesz akár 4x 250GB-ra bővíteni, amiből 750GB reálisan felhasználható lesz. Négy darab 160GB-os lemez esetén RAID5 esetén a maximális elérhető kapacitás 480GB. Szóval világos, a legjobb arány a 2x250GB, miközben az 250GB kapacitás bőven elég, ráadásul a RAID5-nél gyorsabb a RAID1-est használhatunk, főleg ha igazi meghajtónk is lesz hozzá, nem csak amolyan „hardveres”, mint a Dell CERC SATA kontrollerje, amlyet a Silicon kezdett gyártani még két éve. Na és aki kicsit ismeri a szervereket, annak már világos, hogy miért is döntöttem a tower szerver mellett: a jövőben tervezünk esetleges bővítést merevlemezek terén, és az olcsó 1U-s rack szervereknek ez az egyik gyenge pontjuk, maximum két lemezt lehet elhelyezni bennük.
Ezekutén jön a dolog nehezebb része, az operációs rendszer, konfiguráció és egyebek. Természetesen a Linux mellett döntöttünk, azzal, hogy még nem világos, hogy mely konfigurációt fogjuk használni, de legrosszabb esetben a SuSe vagy a Red Hat lesz az. Jobbik esetben teljesen az elejétől a végéig kompilált Gentoo fog a szerveren futni, azzal, hogy elérhető lesz egy rakás spéci modul, mint pl. ImageMagick könyvtár képgalériák üzemeltetéséhez, és egyebek. Természetesen a szever nem csak web, hanem mail szerver is lesz és szintén fognak rajta adatbázisok is futni. Egyelőre ennyi már most biztos.
A szerver üzembehelyezésének a másik fontos része a hoszting. A szervert el kell majd helyezni valahol, ahol egyenesen rácsatlakozhat a világhálóra, hogy probléma nélkül elérhető legyen a szerver oldalainak tartalma. Ehhez egy olyan cégre lesz szükség, amely szerverhosztinggal (is) foglalkozik. Mi elhelyezzük náluk a gépet, rácsatlakoztatjuk a világhálóra (minimum 100Mbps sebeséggel) és a amíg van áram és nem vágja el valaki a kábelüket, addig működhetünk. 🙂 A gép kezelése természetesen a mi dolgunk lesz, de ez manapság nem probléma néhány ezer kilométeres távolságból sem. Az egyedüli bibi ezidáig az, hogy nem tudjuk, hogy ki legyen ez az cég, merthogy a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesületének nem mindegy, hogy évi 15 vagy 30 ezer koronát fizet ezért a szolgáltatásért. Szóval ha valaki tud valami jó lehetőségről (ismer valakit egy ilyen cégnél), vagy tud egy esetleges támogatóról, akkor az jelentkezzen a SZMAZE mail címén (info@zene.sk).
Egyelőre ennyi, a szerver addig itt fog búgni az én asztalom alatt. 🙂